Élet a pszichén
Dátum: 2011. február 12. 16:33Műfaj: EgyébCimkék: anonim, csodaszempilla, pszichiátria, szex, nevetés |  |
- Mi volt az anonim csoportfoglalkozáson? - kérdem Csodaszempillát. - Ma szó volt a diktátorról is. Ez a doktornő kedvenc témája... Szerintem a férjét minden nap kikötözi és úgy szexelnek... És anonim neveket suttog közben a fülébe...
Aktuális terápiám volt a félistenemmel. Csak tízre kellett mennem, de mivel a barátnőm anyukája bent fekszik az osztályon, így őt látogattam meg a szokásos csavargás helyett. Még reggeliztek a betegek, amikor megérkeztem. Ő egy asztalnál ült egy korombeli sráccal. Ó, a fiúnak olyan gyönyörű, hosszú, fekete szempillái voltak, amilyet nőn még festve sem láttam! Egy ideje beszélgettünk már hármasban, amikor eme szempillák tulajdonosa - akit magamban Csodaszempilla Uraságnak nevezek el - rám emeli étcsoki-színű szemeit, és ezt kérdezi:
- Ide normálisakat is beengednek?
- Én sem vagyok százas, tízre van időpontom - válaszolom.
- Nem látszik...
- Mert jól titkolom.
Eltelt három hét az incidens óta, és én Csodaszempilla Urasággal barátkozom immáron harmadik napja igencsak aktívan. Mesélte, hogy mikor bent feküdt az osztályon, hülyült a szobatársaival, hogy reggel férfi orvos jön ellenőrizni.
- Ki jön? - kérdezték tőle a bérletesek.
- Vizit Elek.
Egész nap röhögés volt, azt hitték az ápolók, hogy túllőtték a Rivotrillt.
- Van egy nő, akinek kiesett húsz év az emlékezetéből, Bobo. Egyszer megkért a folyosón, - meséli Csodaszempilla Uraság - hogy menjek le, és hozzak neki sorsjegyet.
- Ha nyerünk, - mondta - kapok egy ötven filléres fagyit.
Na, amikor ezt elhintettem a szobába, nagy volt a röhögés. Szóval a nevetés már fel egészség.
- Bobo második sztorija, - folytatja tovább - amikor élettársa bejött hozzá látogatni, és hozott neki egy játékkutyát. Szobatársam meg pont látta, amikor hempereg az ágyon a játékkutyával...
Itt már éreztük a kiesett húsz évet, ami talán volt negyven is.
- Bobo harmadik sztorija, ezzel tette fel a "tejszínhabot" a jéghegy csúcsára... - mesél még Csodaszempilla Uraság - Szobatársam lement egyik reggel cigizni, és látta, amint Bobo beszélget a csikkeket kukába helyező takarítóval...
"- Jó napot doktor úr, látom hozott új betegeket."
- Sajnálom azért, mert állítólag hat gyermeket felnevelt. Ebből az egyik lányát megöltek. Na, ez volt, amitől aztán sajnálta az ember. De abban a pillanatban, ahogy csinálta ezeket a dolgokat, nem tudtál nem nevetni. Annyira irreális mondatai voltak - emlékszik vissza Csodaszempilla Uraság, majd folytatja:
- Azt mondta, hogy ő állítólag apólónő volt ott a pszichén, később kiderült, hogy csak takarítónő... vagyis PADLÓÁPOLÓNŐ!
Csak az nem derült ki hogy miért hívtak Bobonak - fejezi be Csodaszempilla Uraság.
- Néha azt gondolom be kéne feküdnöm egy hétre az írói élmények miatt. És mii volt az anonim csoportfoglalkozáson? - faggatom.
- Ma szó volt a diktátorról is. Ez a doktornő kedvenc témája... Szerintem a férjét minden nap kikötözi, és úgy szexelnek... És anonim neveket suttog közben a fülébe - halkítja le a hangját átéléssel mesélés közben Csodaszempilla, mire már fetrengek a röhögéstől.
- Korbács van? Vagy lovaglóostor? Vagy jéghideg sztetoszkóp? - kérdem.
- Következő foglalkozásra egy ostort tesz a műanyagtálcára meg egy bilincset.
- Rózsaszín bilincset? - érdeklődöm széles mosollyal.
- Nem, vérvöröset, mert ő diktátor... - vigyorog rám Csodaszempilla Uraság. - Azt még nem is meséltem, hogy egyszer beszéltünk a színekről. Kérdezte, hogy mi jut eszembe a pirosról? Mondtam, hogy forradalom, szerelem, tiltás. Mire rávágta:
- Szex!
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Zseva (#25694) | 2012. szeptember 25. 21:12 |
Eddig sem, ezek után mégúgy sem vágyom oda! Mármint a pszichiátriára. :-) | |
| |
