ÉLETRAJZOK A CSALÁDBÓL - 1. GINI
Dátum: 2008. április 17. 21:45Műfaj: EgyébCimkék: állat, kutya, kedvenc, aranyos, kedves, humor, szeretet, boldogság, szív, érzések, igaz, valós, történet, ajándék, meglepetés |  |
Pontosabban, nem is életrajz, hanem, családba kerülési... Szóval: hivatalosan Wolfblut Red Koni, egyebekben Dudo, vagy Dudlista jó néhány évvel ezelőtti érkezésének körülményei.
Kutya, kenguruban, kényszerűségből. Így volt. Egy neves körmendi tenyésztő, miután rajongástól fűtött hangú köszöntőt mondtam az Északi Kutyás Találkozón, valamint később, beszélgetés közben - "családi" fotókat mutogatva a három otthoniról, a bernáthegyiről, az óriás schnautzerről, és a keverékről -egyértelművé vált, hogy mennyire szeretem a kutyáim, kijelentette: "adok neked ajándékba egy kicsit. "
Hittem is, nem is. Eltelt pár hét… már inkább nem.
Aztán….Telefonált, menjek ki a Népstadionba a kutyakiállításra, odahozza a kölykömet, úgyis jönnek, kiállítják az apját… Igen ám, de pont aznap volt az Állatok Világnapi menet az Andrássy úton… azt én ki nem hagyhatom, pici kutyát meg nem lehet ennyit gyalogoltatni, fertőzés veszély is van az utána oltásig…
Jött az ötlet: hátizsák, előre fölvéve, abban csücsült a kutyus.
Szerencsére élvezte, miként azok is, akik látták.
Végre hazaértünk.
Óvatosan, de határozott magabiztossággal térképezte fel otthonát. A verandán kapott puha fekhelyet: arra számítottunk, úgyis bejön.
Tévedtünk.
Zokszó nélkül végigaludta az éjszakát. Reggel első utunk hozzá vezetett. Még álmosan, pizsamában hajlongva kémleltük a nem túl nagy helység kövezetét, a pokrócát… Kutya sehol. Az nem lehet! Aztán… ma sem tudom, hogyan csinálta, hiszen még kicsi volt.
A lentibb régióban kutató szemünkkel egy vonalban megpillantottuk, amint öntudatos, morcos fejjel, buzgalmunk csodálva nézett: a karosszékből.
(Ma is szeret benne üldögélni.)
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
