Elfeledett élet! ( Avagy az élet furcsa,fintora)
Dátum: 2009. február 16. 13:25Műfaj: NovellaCimkék: félelem, erőszak, amnézia, jövő, vész, csoda |  |
A történet egy lakatlan szigeten, zajlik. Egy nő, aki túl él egy hajótörést. Életének, olyan szakaszát éli át, amit eddig csak álmában látott, és most valóra válik. A történet, kissé erotikus, inkább erőszak mint szex. Sokat megélt lányra, még is csodás megmenekülés vár.
A gazdag Új Zélandi kereskedő, Herold Heys és lánya Eleonóra Argentínába utaztak. Meg hívást kaptak Heys gyermekkori barátjától. Aki már 20 éve élt Argentínában. A két család üzleti kapcsolatban voltak egymással. Heys és barátja úgy tervezték, hogy a távolság ellenére. Gyermekeiket összeházasítják. Mivel mind ketten, rendkívül gazdagok voltak. Jobbnak látták vagyonukat, olyan személyekre hagyni akik közel állnak hozzájuk. Heys, úgy vélte e jeles alkalomra, amikor bejelentik lánya és a gazdag ifjú, Tom eljegyzését. A legszebb hajójával utaznak. Az elindulásuk napjának éjszakáján, Eleonóra nagyon zaklatottan aludt. Felvillanó képek zavarták álmát. Villám csapások, hatalmas hullámok és fuldokló emberek. Ön magát is látni vélte, mint menekülő lányt a fák között. Bár arcát nem látta tisztán, csak érzései sejtették, hogy magát látja. Verejtékezve ziháltan ébredt, az éjszaka közepén. Álma annyira felkavarta, hogy akkor éjjel nem aludt vissza. Reggel, fáradt és sápadt volt, próbálta leplezni félelmét, ezért nem szólt senkinek az álmáról. A tengerészek, tudták ha valaki vészt jelez, a tengerre szállás előtt. Az mindig valóra válik. Reggeli után hajóra szálltak. Ahogy a hajóra lépett, Eleonóra elgyengült, kis híján elájult. Édesapja, karjánál fogva támasztotta és így szólt.-Jól vagy, Eleonóra?-Ma reggel, nagyon sápadt vagy!- Jól! Válaszolta. Csak az izgalom. Heys valóban elhitte, hogy lánya, izgatott közelgő eljegyzése miatt. A hajó hamarosan kifutott. Hosszú út állt előttük. Eleonóra, a fedélzeten sétált, és próbálta vészjósló álmát feledni. Csendes nap volt, és az elkövetkezendő párnap is. Amikor hirtelen, hideg lett. A hajó kapitánya, úgy gondolta közel vannak a déli sarkhoz és hamarosan vihar várható. Utasította a legénységet, hogy a jobboldali vitorlákat, húzzák fel. A vitorla bontást, követően Északnak kormányozta a hajót, hogy ezzel elkerüljék a délről jövő vihart. Így párnappal hosszabb lesz az utuk, de erre felkészültek. Nem sejtették, hogy tettükkel, csupán pár óra választja el Őket a haláltól. Délről, hatalmas vihar közeledett. Az Északi szél is felerősödött. A kapitány és legénysége. Folyamatosan változtatták az út vonalat. Sajnos a vihart még sem kerülhették el. Eleonóra a kabinjában, volt az izgalmak és az álmatlanság olyannyira kimerítette, hogy alig ledőlt az ágyára, elaludt. Nem sokat észlelt abból, ami a fedélzeten zajlott. Egy hirtelen hullámcsapás ébresztette fel, ami betört a kabinjába. A lány riadtan rohant fel a fedélzetre. Látta, hogy a legénység erejét vesztve, küzd a hullámokkal. Édes apját kezdte keresni. Torka szakadtából kiáltozni kezdett.- Papa!- Papa! A legénységet kezdte, faggatni. Látták e az apját. Heys Úr a hajó rakterében volt. Kétségbe esetten próbálta megmenteni lánya hozományát. Az egyik, matróz Látta, hogy a lány, apját keresi. Oda ment hozzá, elmondta, hogy legutóbb a raktérben látta, Mr Heyst. Eleonóra meg köszönte, és sietett, hogy mielőbb megtalálja. Ahogy a raktérbe ért, A hajó oldala léket kapott, és a bezúduló víz elsodorta, édesapját. A víz olyan gyorsan emelkedett, hogy apjának már csak annyi ideje volt, hogy megragadja Eleonóra kezét. És a hajó süllyedni kezdett. A nyomás alatt, egy része széttört, és darabjai a víz felszínén úsztak. Eleonórának sikerült megragadnia a hajó, egy darabját. Viszont, apja már nem volt mellette. Látta, ahogy fuldoklik, a legénységgel együtt. Segíteni szeretett volna, de a hullámok elsodorták. Eleonóra, két napig sodródott,míg a szél meg nem fordult, és egy szigetre sodorta. A lány nem is sejtette, hogy megpróbáltatásainak, még nincs vége. Sokkos állapotban, volt. Gondolatai, szétszórtak. Hangok és képek, villannak fel előtte, mint álmában. Nagyon legyengült, szinte már kiszáradt, és csaknem éhen halt. Amikor a szigetre érkezett, pár bennszülött férfi. Egy közeli szigetről jöttek, élelmük egy részét, erről a szigetről szerezték be. A partra érve észre vették, a teljesen legyengült lányt. Körbe járták, alaposan szemügyre vettek. Meg fordították a hátára, és látták, hogy egy nő az. Sosem láttak még ilyet. Eleonóra, aranyszőke fenékig érő hajú, vékony magas termetű lány, hamvas és puha bőrű, minden baja ellenére, egészségesnek látszott. A bennszülött férfiak, kis csoportja élelem után ment, a többiek vigyáztak a lányra. Dolguk végeztével csónakjukba rakták, és vissza indultak a szigetükre. A falujukban mindenki csodálta, a lányt. Nem láttak még magukhoz, hasonló embereket sem a szigeten. Nem hogy, egy ennyire tőlük teljesen különböző nőt. A bennszülöttek, istenként néztek Eleonórára. A sámán aki mindennek tudója volt, úgy vélte az istenek, el küldtek egyet maguk közül, hogy a leghatalmasabb istennek, így áldozzanak. Ez a bennszülött közösség, szexuális áldozatokat állítottak, isteneik számára. Így minden fiú gyermek be avatásakor, ki választottak egy szűz lányt a faluból, és a harcokban győztes fiú lehetett az első aki a szüzességét elveszi. Az hitték, hogy a lányok szüzességében, hatalmas erő lakozik. Így az a fiú aki elsőként, hálhat együtt egy szűz lánnyal, ember feletti erőre tesz szert. A be avatás, minden alkalommal, akkor történt amikor a hold,a falu közepén álló totem oszlop tetején ált. Ez a nap, a lány megtalálását követő hónap, első telihold éjszakájára esett. Ami alig párnap múlva be következett. A sámán, mivel félt a gonosz istenektől. Démon űző szereket és gyógy- készítményeket adott a lánynak, hogy a beavatásnapján, erős, egészséges legyen, el fogadja az áldozatot és ne ellenkezzen. A varázs készítmények, és az igék hatottak, a lányra. Eleonóra, legyengült teste felett virrasztott csaknem egész héten át. Eleonóra a hatodik nap, tért magához. Lemeztelenített teste, falevelekből, és indákból font, lepellel volt be takarva. Haját, meg fésülve a lány melleire tették, hogy megvédjék,az ártó szellemektől. Eleonóra nem tudta, mi történt. A lány, az éhségtől,szomjúságtól és a sokktól, elvesztette emlékezetét. Így számára, bár ismeretlen volt a környezet, még is azt hitte, biztonságban van. Még csak halvány emléke sem maradt, előző életének. Körül nézett, és nem látott mást csak az Őt körülvevő, áldozati tárgyakat. Sejtelmesem volt, hogy mi várrá. A lány látta a sámánt, aki a kunyhó sarkában ült, és beszélt hozzá, de nem értette. Nem tudta, mit mond. A szavak ismeretlenek voltak számára, Mást sem mondott, a sámánnak mint, hogy. nem érti mit beszél, és kérdezgetni kezdte. Ki Ő, mit akar tőle, és hogy hol van. Az idegen nyelv, hallatán a sámán még inkább, meggyőződött arról, hogy egy istennel van dolga. A nyelv amit beszél, az istenek nyelve. A sámán ki ment a kunyhóból, és közölte a többiekkel, hogy most megmutatja a lányt, aki isten és senki ne merje meg érinteni, míg el nem jön az áldozás napja. Majd vissza ment, és a lányt, kezében egy pálcával arra biztatta, hogy álljon fel, és menjen vele. A lány értetlenül állt, félelem lett úrrá rajta, nem tudta mit akarnak ezek a különös emberek. A sámán , bökdösni kezdte a lányt, hogy haladjon előtte. Eleonóra, ahogy ki lépett,az ajtón, a sámán letépte róla a leplet, és ott állt meztelenül a bennszülöttek előtt. Gyönyörű volt! A nők és a férfiak egyaránt ámulatba estek. A be avatásra váró fiúk harci táncot kezdtek járni. Erejüket fitogtatva, hogy az istennő ki válassza közülük a legerősebbet, és bátrabbat. A sámán végig vezette, a lányt a faluba. A táncoló fiúk és férfiak követték Őket. Meztelen teste, teljesen lázba hozta, a bennszülött férfiakat. Ezután a sámán,a falú közepén lévő, áldozati ketrecbe, zárta a lányt. A be avatásra váró fiúk, nemi szervüket izgatva, járták körbe a ketrecet. Eközben kéjes éneklésbe kezdtek, és ezzel meg kezdődött, a két nap,két éjjel tartó, áldozati, tánc. Teljesen transzba estek, Éjt nappallá téve, táncoltak és énekeltek a ketrec körül. A beavatás napjáig. Az nap a beavatásra váró fiúknak, nem volt szabad a lány közelébe menni. Az első próba tétel az volt számukra, hogy az őserdőből beszerezzenek, egy olyan növényt ami kábulatba ejti Őket, hogy a többi fájdalmasabb próbát is kiállják. Mielőtt, az istennőt, magukévá teszik. Az áldozati táncot a férfiak és a nők folytatták. Eleonóra, végig tudatánál volt ugyan, de nem voltak emlékei. Látta,hogy az áldozatot előkészítő, nők és férfiak, kéjes táncot jártak. A nőket minden, harcos férfi, kőrbe táncolta. Először érintették,egymás nemi szervét, majd a körben fekvő nőknek, tánc közben be hatoltak a hüvelyébe .A félelemtől és az, hogy meztelenül, ismeretlen emberek előtt, egy ketrecbe zárva kellet, élnie. Kétségbe esett és, félelme egyre erősebb lett. Kiáltozni kezdett. Tudni akarta, mi történik. Egyre csak az hajtogatta. A ketrecet rángatva.- Engedjenek ki!- Engedjenek ki!- Mit akarnak tőlem!? Kétségbe esett kiáltozásaira, senki sem figyelt oda. Magában kezdett beszélni, és folyamatosan azt mondta. -Valaki segítsen!- Kérem!- Kérem! - Segítsen, valaki! Érezte és látta, hogy nem jó ez így és semmi sincs rendben. A folyamatosan ismétlődő, kétségbe esett szavakat , hallva. A sámán isteni imának hitte. Ezért mozdulatlanul ült a ketrec mellett, és imádkozott. Úgy vélte, az isten nő ezt kéri tőle. Eleonóra, mind azt látva amit a bennszülöttek tettek. Magába görnyedve, össze roskadva, testét hajával takarva, feküdt mozdulatlanul, a ketrec közepén. Szemében a félelemmel, és undorral, nézte a bennszülötteket. Az áldozati tánc célja, hogy fel izgassák az istennőt. Vágyat keltve benne, az áldozat iránt. Eleonóra, tudta ugyan mi az a szex, de még nem volt benne része. A sámán ezt, tudta. Amikor a lány még eszméletlen volt, meg nézte Őt, hogy valóban az istenek küldték e. A táncot a beavatásra váróknak, végig kellet nézni, miután vissza jöttek,az első próbáról. Eleonóra, szörnyülködött és remélte, hogy vele ezt nem teszik meg. Minden reménye szerte foszlott. Amikor a sámán és két harcos, kinyitották a ketrecet. Ellenkezett, és rángatózott. Folyamatosan, azt kiabálta. - Ne!- Ne!- Engedjenek el! - Ne bántsanak, kérem!- Ne! Eleonóra, nem sokat tehetett ellenük. Hisz erős férfiak fogták Őt. Nem értette, miért teszik ezt vele. Mind két kezét, egy-egy oszlophoz kötözték. Miután felfektették, az áldozati ágyra. Lábait, be hajlítva bokájánál és láb fejénél, le kötözték. A lány teste remegett, a sokktól sírni sem tudott. Majd meg kezdődött a beavatás. Minden tizennégy évét betöltött, fiúnak. Több próbát kellet, ki állnia, miután egy szertartás közben, elfogyasztották. A saját maguk által beszerzett, titokzatos növényt. Ettől különös, kissé bódult állapotba, kerültek. A beavatottak, heten voltak. Hét fiú várta, hogy akkor este, férfi váljon belőle, és igazi harcos. Az utolsó, próbán meg kellett küzdeniük egymással, és a győztes lehet az aki, az istennő erejét elveheti. Miközben a harcok, zajlottak. A sámán és a többi férfi. Körbe táncolták, a lányt. Ahogy a bennszülött nőket is. Tánc közben simogatták, a testét, melleit, nemi szervét, de nem érintették meg úgy mint, a bennszülött nőket. Az első érintést, a győztesnek hagyták, csak Ő érinthette, és hatolhatott, a nemi szervével a lányba. A sámán megitatott, a lánnyal, egy általa készített, vágy fokozó főzetet. Ettől, kábult volt és szédelgett, nem fogta fel mi történik vele. Ahogy a szer hatni kezdett és, meg szűnt a szédelgés. Eleonóra vágyat érzett, a szex iránt. Tudattalan állapotban, testének nem tudott parancsolni. A férfiak izgató simogatásaitól, kéjesen vonaglott. Teste izzadni kezdett, nemi szerve, meg duzzadt, mell bimbói, keményen és meredten álltak. A sámán félt, hogy a lány mint istennő, mit tesz majd, ha nem elégül ki, és elégedetlen lesz az első harcossal. Ezért használta a szert, hogy élvezze és elégedett legyen.
1747. Új Zéland, majd Dél Amerika partjainál, egy lakatlan sziget közelében.
Ahogy a harcok be fejeződtek. A győztes harci kiáltást hallatott. A legyőzöttek mind térdet hajtva előtte, mutatták ki tiszteletüket. Ezután a harcos, készen állt, hogy meg hozza áldozatát. Mivel még nem volt, dolguk ilyen különösen szép, nővel, és mert istennőnek hitték. Csodálatos fehér bőre, és hosszú aranyszőke, haja miatt. A sámán úgy vélte, hogy a hagyományos, ősi szertartás kevés, hogy ki elégítsék az istennőt és az isteneket.. Ezért mielőtt a fiút, oda engedték volna. Egy felnőtt, harcosnak és egy nőnek , a sámán szent éjében. Meg kellet mutatni, hogy a férfi mit tehet még egy nővel. Mi az amit még használhat, a nemi szervén kívül. Meg mutatták, hogyan használja a kezét és a nyelvét. Mi az amivel, izgalmi állapotban tarthatja, és hogyan elégítheti ki. E közben a többi, bennszülött férfi, tovább járták, izgató táncukat. Miután a fiút felkészítették, oda kísérték a lányhoz. Eleonóra, tehetetlenül feküdt. Teljesen a szer hatása alatt volt. Nem voltak össze függő gondolatai. Figyelmét a hangos zene, vonta el és a vágy amit érzett, Ön maga szenvedésétől. Néma csend lett. A harcosok oda engedték a fiút. Aki mind azt, amit meg mutattak neki, meg tette a lánnyal. Sosem gondolta, legmerészebb vágyaiban sem Eleonóra, hogy egy tizennégy éves fiúgyerek, egy ismeretlen helyen, és szokásokkal, veszi el eddig féltve őrzött, szüzességét. A fiú simogatni kezdte, a lány testét, melleit nyelvével, nyaldosta. Majd mellbimbóit lágyan szívogatta. Egyre lejjebb, ment, fejével. Hosszú combjain ,izgatóan húzta végig kezét. Ahogy a lány combjai közé, tette fejét, ajkával, csókolgatni kezdte a lány szemérem ajkait. E közben a lány melleit, kezeivel masszírozta, hogy így elégítse ki az istennőt. A sámán látta, hogy a lány, így el jutott az élvezetig. Utasította a fiút, hogy hatoljon be,a lány hüvelyébe. A fiú mialatt, Eleonórát simogatta, erős izgalmi állapotba került. Különösen a tudattól, hogy egy istennővel teszi, és olyan gyönyörű, és kívánatos volt. A fiú meg ragadta, a lány csípőjét és egy erőteljes mozdulattal, magára húzta. Ekkor, féktelen, sikítás, hallatszott, ki a néma csendből. Az állatok meg riadtak, a madarak szét röppentek, az őserdő szinte minden szegletén. Eleonóra, mérhetetlen fájdalmat élt át. A módszer, ahogy elvesztette, szüzességét. Erőszakos, és könyörtelen volt. A fiú mint dicső harcos a hittől, hogy az istennő átadta erejét és hatalmát neki. Szinte ember feletti, erővel hatolt, beljebb és beljebb a lányba. Harci, kiáltásokat hallatva. Eleonóra, a fájdalomtól elvesztette, eszméletét. A fiú úgy uralkodott, a tehetetlen test felett. Mint vadállat, zsákmánya felett. Kielégültségét, lábának dobbantásával jelezte. Majd a lány testére borult a teljes kielégültségig. A többi, beavatásra várt fiú, ugrándozott és táncolt. A sámán fel locsolta, Eleonórát, hogy a többi hat fiú, ugyanazt az élvezetet kaphassa, mint a győztes, Ők már nem tettek semmi, különöset a lánnyal. Csupán, behatoltak és élvezték, első szexuális élményüket. A szertartás végére, a lány teljesen, elvesztette erejét. Viszont szenvedéseinek közel sem volt vége. A sámán, hogy Ő is erőt merítsen, az istennő testéből. Utolsóként élte ki vágyait a lányon. Miután végzett., a lányt ott hagyták egész éjjel, hogy lássák vajon túléli e az éjszakát, hogy meg fosztották erejétől. Másnap reggel a sámán, Eleonóra nyöszörgésére, ébredt. Nem értette, hogy élhette túl,az éjszakát. Mind ezt látva, úgy gondolta. Az istenek elégedetlenek. Félt, hogy nem jól áldoztak, és nem adták meg a kellő tiszteletet, az istennőnek akit, elküldtek hozzájuk. Ezért, Eleonórára, még több erőszak teli éjszaka várt. Minden éjjel míg a hold, a totem oszlop tetején ált. Perverz és mocskos szexuális, hajlamaikat. Újra és újra ki élték a lányon. A sámán nem tudta mire vélje a lány, ki tartását. Hisz egyik, áldozati szűz sem élte túl az első éjszakát. Az utolsó hold, éjszakáján úgy vélte, hogy talán, mert istennővel van dolguk. Neki kell kielégíteni, a lányt. Így akkor este. Nem engedte, közel a harcosokat, Eleonórához. Díszes öltözéket vett magára, testét különböző színekkel festette meg, hogy Ő is istennek tűnjön. Talán az volt a baj, hogy az első szertartás végén. Egy istennel kellett volna, együtt hálnia az istennőnek. Ezért azt hitte, majd a lány istennek hiszi, és így elveszíti erejét. Aznap éjjel a sámán, istenként tette magáévá a lányt, de Eleonóra kitartása, minden erejét és várakozását felül múlta. A csodának erejével, Eleonóra, a szenvedései ellenére kezdte vissza nyerni, tudatát és emlékeit. Minden ami az előző, éjjeleken történt, és az azt megelőző napokban. Fel villanó képeként tértek vissza, emlékezetébe. A lány jól tudta, mit tettek vele. Soha még életében nem undorodott így embertől, mint akkor a sámántól. Aki mind e közeben, élvezettel végezte, dolgát a lányon. Eleonóra, könnyeivel küszködve, némán tűrte, hogy így meg alázzák. Tudta, ha túl élte, az elmúlt napokat. Képes lesz túl élni a bennszülöttek, perverz tetteit is. A sámán , bár nem volt tudatában, hogy a szereknek amivel, a lányt itatta nem csak tudat módosító hatása volt, hanem gyógyító is, és a lány immúnissá vált. Így ellenkezőleg kezdet hatni. A sámán ahogy elvégezte, feladatát, furcsa kántálásba kezdett. Eleonóra, még nem hallotta ezt a nyelvet. A sámán transzba esett, így a varázslók nyelvén kezdett, beszélni. A lány tanult, és művelt volt. Két nyelven beszélt, anya nyelvén kívül. Úgy érezte, meg kell szólítania a sámánt. Így franciául, szólt a sámánhoz. Elmondta, menyire undorodik tőle, és az egész perverz, bennszülöttöl, és reméli hogy az isten akihez imádkozik, majd átkot szór rájuk és elpusztítja az egész falut. Az ismeretlen nyelv és szavak, hallatán a sámán térdre borult a lány előtt, és hajlongani kezdett. A bennszülöttek ugyan ezt tették. Azt hitték, hogy az istennő aki más nyelven kezdett el beszélni, elégedett a sámánnal, és az áldozattal. A sámánt még nagyobb tisztelet, övezte, hogy sikerült kielégítenie, egy istennőt. Eleonórának, mindennap lerótták, tiszteletüket. A lány ezek után, szabadon járhatott a faluban. Eleonóra, párnapig tényleg istennőként viselkedett. Így terelve el figyelmüket, tervéről. Azt tervezte, hogy bosszút áll, a bennszülötteken. Egy éjjel, mikor már mindenki elaludt, felkereste, az első harcost a fiúk közül, és a sámán fej díszét, amit korábban el lopott, a fiúnak adta. Majd a fiút, el csábítva hagyta, hogy szeretkezzen vele. Így a fiú azt hitte, hogy kiválasztott és, hogy az istennő azt akarja, hogy Ő legyen a vezére a falujának. Úgy vélte a sámán fejdísze, jel arra, hogy meg kell ölnie. Tudta, ha a sámánt meg fosztják fejdíszétől. A gonosz démonok el pusztítják a falut. Ezt, Eleonóra is tudta, volt ideje, hogy meg tudjon néhányat. A bennszülöttek szokásairól. Eleonóra, hogy a fiút maga mellé állítsa, mindent meg tett. Fergeteges élvezetet nyújtott a fiúnak. Órákon át, kényeztette. Amikor elaludt, a lány vissza ment saját, kunyhójába. Reggel a fiú, azt hitte,álom volt. Amikor kilépet az ajtón, Eleonóra ott állt vele szemben, a kezében tartott valamit ami a fiúé volt. Ezt meg látva, tudta, hogy nem álmodott. Eleonóra, még aznap éjjel jelt adott a fiúnak, hogy ölje meg a sámánt. Amikor a fiú megtette, az egyik harcos észre vette, és kirángatta a sámán házából. És azt kiáltozta,- Isten gyilkos!- Isten gyilkos! Eleonóra kihasználva a kavarodást, az erdőbe futott. A fiú látta Őt, és csak akkor jutott el a tudatáig, hogy a lány kihasználta. Fejét le hajtva, szomorúan, vitte a halálba titkát. A lányt, a férfiak egy része üldözni kezdte. Minden erejét, össze szedve menekült, üldözői elöl. Míg a partra érve a vízbe vetette, magát és erőteljesen úszni kezdett. Majd alá merült. Üldözői úgy hitték, hogy az istennő vissza ment oda ahonnan jött a vízbe. A parton megállva., nézték fel bukkan e még. Eleonóra a part mentén úszva, a víz alatt. Egy közeli sziklához úszott. Onnan nézte végig, hogy a bennszülöttek vissza mennek , a falujukba. A lány a sziklába talált barlangban húzta meg magát. Mivel a szikla és a barlang bejárata, közel volt a sekélyes vízhez így mind végig takarásban volt ha a partra ment. A szikla tetejéről tudott fát gyűjteni, de nem gyújtotta meg félt, hogy a füstöt észere vennék, a bennszülöttek. Egy óriási fa rakást készített. Azt remélve, hogy egy nap majd arra, jár egy hajó és észre veszik majd a hatalmas füst felhőt. Eleonóra heteket várt, hogy végre meg pillantson egy hajót. A bennszülöttektől, tanult módon meg gyújtotta a farakást, és várta, hogy észre vegyék őt. A hajó ami közel volt a szigethez. Pár nappal ezelőtt indult el Argentínából, hogy a közeli szigetekről, különleges fákat vigyenek haza. Az Argentin gazdag nemesek, különlegesnek tartották a lakatlan szigetekről származó fából, épült házakat. Így sikerült Eleonórának meg menekülnie. Argentínába érve a lány felkereste, apja gyermekkori barátját. Elmesélte milyen, hogy hajó törést szenvedtek, és hogy csak Ő élte túl. A víz partra vetette, és bennszülöttek találtak rá. El mondta, milyen szenvedéseken ment keresztül. Apja gyermekkori barátja, kegyeibe fogadta a lányt. Tom a lány egykori jegyese, örömmel vette apja döntését, hogy egykori menyasszonyát, újra eljegyezze. Úgy vélte, Eleonóra, megérdemel egy esélyt, hogy boldog legyen. Két évig jártak jegyben. Ezalatt az idő alatt, Eleonóra és Tom, közelebbről is meg ismerték egymást.
Tom, türelmes volt a lányhoz, szépsége teljesen le nyűgözte. Érezte, hogy szerelme, napról – napra erősebb a lány iránt. A lány hányadtatot, sorsa ellenére tudta, hogy Tomban meg találta, azt a férfit akit a sors tényleg neki szánt.
VÉGE.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
