Emlékidézés a hídnál
Dátum: 2010. január 15. 19:41Műfaj: VersCimkék: emlék | ![]() |
Emlékidézés a hídnál
/ B.Zs.-nek/
Tegnap láttalak megint.
Ott álltál a hídon
az augusztusi késő délutánon.
S a folyócska szomorúan ballagott!
Tegnap megint láttalak,
annyi nap után
s úgy éreztem, hogy elvesztettelek
pedig soha meg sem voltál.
És a folyócska szomorúan ballagott!
Szép voltál mint régen,
mikor ott álltál
Miskolc rengetegében,
utaztál busszal, villamossal
akkor az ősszel a szívemben
én is vittelek magammal.
S messze van már minden,
most csak a folyócska ballagott
szomorúan medrében.
Ott álltál a hídon, mint egyszer
az iskola előtt egy őszi délutánban
mit meg is verseltem
de titkaim senkinek fel
soha nem fedtem
„..hogy milyen szép voltál
ott az iskola tornácán
egy szeptemberi
őszi délután…”
Most csak a folyócska ballagott
szomorúan némán.
Most mégis olyan volt
bennem minden, mint régen,
mint akkor ősszel,
mikor benne voltál
a világ összes rezgésében,
a lehulló levél zizegésében,
az őszi lanyhuló napsütésben,
a távolról suhanó szarvasbőgésben,
a magaslesnél suttogó szélben.
Benne voltál te akkor mindenben.
Olyan volt minden mint régen!
De most csak a folyó ballagott
csendesen medrében
s te ott álltál fent a hídon
abban az augusztusi
késő délutánon!
2004.08.11.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Nem Tom (#17144) | 2010. január 18. 07:34 |
Gyula!!! Te itt? Kezdek hinni a reinkarnációban „És minden eltévesztett köszönésben” „És minden összetépett levelemben.” | |
Válasz bobita hozzászólására (#17134). |
|
2. bobita (#17134) | 2010. január 17. 23:49 |
"mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben és elvetélt szavamban" | |
| |

