vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

ÉN TE Ő

Szerző: ArtsardDátum: 2008. november 06. 18:46 Műfaj: VersCimkék: szerelem, fájdalom, magány, halál, élet

őrült zenéket figyelek magamban:

az egyik Én vagyok - bús és édes, akár a vég.

hullámzó táncot lejtenek a gondolatok

úgy egy hete - szóval nagyon rég, nagyon rég... Megőrülök!

megőrülök, ha a Te zenéd szól:

zavaró ritmus lüktet az agyadban

vagy az enyémben...

Te vagy az enyémben a végtelen talány...

a megmagyarázhatatlan hang...

kopogsz rongy fülembe s ha beengedlek,

akkor az éj is pang és ekkor

menekülünk egymáshoz és egymástól

Te és Én: sírunk és kacagunk és taposol-

-taposlak a világ tetején,

mert olyan vagy, akár a Nő...

kiben megbukott a "szeretlek"...

féreg lettem Én, aki őrlődik, ha szeretnek...

 

elfáradtam, most egy kicsit nem fáj...

most kikapcsolom a gépet és a lámpát:

vár Ő...

 

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.