Ez, egy szervíz, nem mindennapi élete!

Szerző: Kovács IstvánDátum: 2008. április 16. 20:06

Műfaj: SzakirodalomCimkék: ség, tetű

Így, is lehet. De miért? Nem szebb hangulat alakulhatna ki az igazmondás, az emberi hang mezején, ha művelnék? Mindenkinek jobb lehetne. Neki, nekem, nekünk!

Tegnap este 23 óra.
Telefon cseng. Felveszem. Ilyenkor hallgatok először, hogy ki keres, megtudom ha megszólal.
Megtudtam, Ő Baki Úr!
Úr?
Fogalmam sincs ki Ő. Azonnal mondja a nevem és le parasztoz!
Eddig jó, de miért hív? Kérdem.
Azt mondja, nem megyek el hozzá már három napja, és most ment haza a jéghideg lakásába, a gyerekével.
Kérem mondjon legalább egy címet. Megint igen méltatja a hovatartozásomat, de elmondja, Ő a B.B.120-ban lakik.
Nyugtázom.
Mondja, elküldte a címét sms-ben, ahogy kértem. Rémlik. Tényleg beszéltem a hívóval, de a címét nem láttam.
Megkérdem, miért hív ebben az órában, említem, ma már nem mehetek, de reggel megnézem az sms-t, ha van.
ha nincs akkor majd hívom.
Válasza: szo....ál le!!!
Megnyugtattam én is szeretem, de aludnék rá egyet.
Persze az éjszakai nyugodalomnak lőttek!
Reggel 6 óra.
Hívom.
Üzenet rögzítő, rámondom, hogy jól emlékeztem, mikor nem volt mire emlékezni.
Hétkor hív, már nincs berúgva, aránylag normális.
Így 10 órakor meglátogatom.
Belépek, fojtó meleg!!!!!
A fagyos lakásban!!!
Emlékszem a fogyasztó,(fogyasztó?) történetére egyből.
Több mint két éve vett a boltunkban egy cirkót, kombit, és azóta sem láttam.
Nagyon akart velem kezet fogni de ezt most én nem erőltettem.
Banális hiba, két perces javítás.
Közben "túráztatja " magát, miért kell fizetnie, hiszen csak másfél éve van gáz a lakásban.
Megnyugtatom a szokásos "aljas" szövegemmel amit direkt ilyen fogyasztók részére tartogatok.
(ha veszek egy TV készüléket, és soha nem kapcsolom be a jótállási idő alatt. A jótállásának akkor is vége, ha lejárt a vásárlástól induló idő)
Néki azt már nem is mondottam, mivel nem helyeztette üzembe, így egy percig sem volt jótállásos a berendezése!
Kész a ceh, fizetett, hűvös búcsú..