Ez van...

Szerző: MagdileonaDátum: 2009. május 01. 13:18

Műfaj: VersCimkék: prózavers, segítség, csalódás

(prózavers)

Örülök, hogy segíthettem.
Komolyan... és nem kell semmi,
dehogy, ne érezd magad rosszul.
Ez természetes nekem,
s nemcsak azért, mert megfogadtam
akkor nyolcvannyolcban,
hogy minden rászorulónak
segíteni fogok,
ha tudok...
de hidd el, a fogadalom
soha eszembe nem jut.
Ez ösztönös, szerencsére,
és nem tudatos.
Igen, anyám is. Apám is.
Tőlük kaptam...

- - -

Segítettél, mert rászorultam.
Pedig egyáltalán nem akartam.
Miért? Rosszak a tapasztalataim.
Ha én segítek,
az természetes mindenkinek.
Ha én fogadom el,
a Sors valahogy gyakran úgy hozta,
hogy később arcomba lett vágva.
Igen, felhánytorgatva.
S mit szólnál ilyenkor?
Mondanám, hogy én nem akartam,
aztán mégis elfogadtam,
mert ha nem, akkor
megsértődött volna...
én meg naiv vagyok,
s elhiszem újra és újra,
hogy valaki nekem is,
és csak magamért segít,
nem azért, hogy később
szememre hányja.
Hát látod, ezért nem nyugszom
addig, míg nem viszonzom
bármi módon
a velem tett
jótetteket.

- - -

És eljött az idő, mikor te is
- a "jóbarát" kategóriában -
felhánytorgattad már hányszor,
hogy "bezzeg akkor jó voltam, mikor..."
Hát köszönöm, ne mondd többször.
Volt ára. Megfizethető. Tiltakoztál...
Ez ingyen nekem túl nagy ár.
Itt van, lásd.
Szólj, ha azóta több... ez van.
Így kell, azonnal. Nekem. Így szoktam.
Megszoktam.
De most... veszem a kabátom,
indulnom kell.
Maradj. Kitalálok.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Veronai (#8856)	2009. május 04. 22:02
Én kétszer olvastam el. Ma pont ugyan erről beszélgettem Vele, ki ugyan ezt kapta meg az egyik legjobb és legrégibb barátnéjától. AZ OK MINDEGY. Itt ember típusokról van szó. Az aki önzetlenül tud adni, az ki is tud találni abból a helyzetből, ahol Ő már kényelmetlen. De nem baj. Az élet mindíg megmutatja, hogy ki is valójában az, aki "csak" látszólagos. Csak igaz és önzetlen embereket keresni és elfelejteni azokat, akik érdekből segítenek. Értékes és mindenkinek tanulságos az írásod! Gratulálok! Üdvözlettel: Veronai


2. Rézi (#8843)	2009. május 03. 00:19
Háromszor olvastam el,de még fogom.......!Rézi.