vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Fecskemadár

Műfaj: VersCimkék: érzelem

 

Képzeld,ma fecskét láttam,

s egy gólya is átrepülte a házat,

milyen egy kecses madár,

most látom csak igazán.

 

Kimentem a rétre vadvirágot szedni,

s eszembe jutottál,milyen kedves is tudsz lenni,

elmosolyodtam,szívembe öröm költözött,

boldog voltam mint a rét,

mely nyári színekbe öltözött.

 

Virágot tűztem a hajamba,

felnéztem az égő Napra,

mely elvakított egy pillanatra,

gondolatban repültem tovább a réten,

mint fecskemadár a kék égen.

 

Repült velem az egész világ,

a fák,a madarak és a távolság,

gondolatban nálad jártam,

s te nekem hallkan suttogtál,

minden szépre megtanítottál.

 

Mikor édes álmomból felébredtem,

egyedül voltam a réten,

rájöttem ez mind csak álom,

s messze van a valóságtól,

mint két szerető szív egymástól.

 

De gondolatban itt vagy velem,

s fogod remegő kezem,

ajkaddal csak azt suttogod,

a szívedben mindig ott vagyok,

fecskemadár jössz még újra,

felnézhetsz a tűző Napra,

repülhetsz a végtelenbe,

gondolhatsz egy érző szívre.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. H.Kohut Katalin   (#30927)

2020. május 22. 19:03

Nagyon szép vers, gratulálok!