vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Felkereshetném

Szerző: Molnár ZsoltDátum: 2008. április 01. 18:10 Műfaj: VersCimkék: vers

Felkereshetném a tanult doktor,

Vagy a hazudó ügyvédem

Fessen nekem is egy képen,

Ember tengert

Hogyan jó mind ágyazva egymásba,

És miként lesz roskatag egymagába.

 

Meg is láthatnám

Jelenem felfeslő varrásain át

a színrozsda öntudat

Miként ámít

Bárdboncolt pszichológiát.

 

Morzsáin a valónak,

Hogy látni tovább,

Vagy mit taníthat,

A mindtől ostobább.

 

Hogy önzők megvetése

erőlteti pengéjét,

Karom lüktető vérerére

Vádolva azzal meg,

Mi magának erénye.

 

Tüdőmben mitől érdemtelen

A dobbanásnyi lég,

Vagy mitől oltalmazhat,

A fölénk kifeszült ég.

 

Mutatná ábrán is,

Hogy halt a remény

És az ábránd is,

Elvetélt.

 

Örülhetnék, ha látnám

Több félből is

Magam egésznek

Annak,

Ha valaki szavaim

Értené meg

Hallaná, - beszélek!

 

Kitalálhatnék ezüstküllőt,

géphajtotta drótszamarat

vagy tétlen őgyelgésben

Zuhanhatnék aléltan, hanyatt,

 

Talán festhetném én is

azt a képet,

rajta zöldnek a mezőt,

és a felett szállni

azt a gépet,

mivel elrepülve,

vészelhetnénk át,

ezt a homályult ezredévet.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket