F-F-Felhívás

Szerző: denketDátum: 2011. április 23. 17:29

Műfaj: VersCimkék: ertek, nyugalom, hatarozottsag, baratsag, alom

F-F-Felhívás

Szeressen az, aki személyem megállja,
szeresse minden énem, minden vágyam,
szeressen olyannak, amilyenné váltam,
és ha szeretne, úgy mellettem állna.
Elég furcsa e személy álma…
Keresnék szerelmet, most mégis hiába;
Barátságot félreértve néhány pára
kedveskedő szavam szerelemnek látta.
Aztán Én nem figyeltem az utalásra,
konok módon hittem e két barátságban…
…nem kellett volna…
Ezért mondom – óh, lelkem régóta várja:
Teszek a Szerelemre, mert gyenge bárka;
nehezen mozdul, érzelmi vihar háta
töri meg – Egynek ennek sok könny az ára.
És hozzáteszem: van igaz barátom,
kivel az összes perc jobb, mint bármely álom,
mi éjjel megkísért, mi hamis, jámbor.
Egy vetekszik velük: magam –gépészt – látom
pár év múlva; Én, aki méltán tervez, számol
millió részletet – születik a gépezet.
Ez az egy valóság lesz, és alakot formál
e Földön – percről percre erősödik tovább…

…a szerelmet most csak érzés nélkül várom,
és lépek, amint leendő párom
jelez -… mert ez most csak egy álom…
Magam adom, magam adtam, magam adom
a jövőben is; mindig őszinte arcot
láthatsz, és ha nem szólsz, nem is hallom!
Inkább mondd halkan, gyáván mi a bajod;
hisz ezt az utalásnál többre tartom…
Biztos látod: magaddal vívod a harcot…
és én a győztest tisztelem - nagyon…