vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Gyakornok

Szerző: Pauer ÁgnesDátum: 2008. május 19. 14:37 Műfaj: VersCimkék: versek

Görnyedt háttal állok a parkban,

s várok arra,mit meg nem kaptam,

egyenes utat a jövőbe,

de kavics ment a cipőmbe,

mindig mikor elindultam,

nem törtem és nem akartam,

hogy más vállára csapjak,

s hónom alól baltát húzzak,

hogy utam tiszta, kavicsmentes,

zöld pázsit, s a virágok teljes-

pompájukban köszöntsenek,

amint köztük lépegetek,

mint egy kakas a saját dombján,

kiskirályként páváskodván,

tudva, hogy csak az a dolga,

mindenkit küldeni a pokolba,

hol csak szépen, hol ököllel,

tudva azt, hogy utam zöldel,

ha én gondozom minden szálát,

s füvet nyírok, ha letapossák,

vámot szedek, ha elém lépnek,

lezárom, ha felém néznek,

pillantásuk álnok métely,

s védekezni semmi kétely,

meg kell tennem, ha előre,

ha sorsom az esztendőkre-

épül, mint  a selyem útja,

törni keletről nyugatra,

hogy okom fennmaradjon,

hogy semmi kétség záporozzon-

rám, ki arra születtem,

mit mondtak s mondanak nekem,

fel az égbe, a magasba,

otthonom a csillagokra-

építem, és épül nekem,

mikor magam felvértezem,

minden szerrel, mivel lehet,

lenyírni a kelő füvet.

 

 

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

---

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

---

1. Rézi   (#515)	2008. május 20. 20:28
Igen jó.
2. Hangok   (#475)	2008. május 19. 20:28
Ez egy Nekem tetsz? alkotás! :)