Humoros tortenetek-Az eskuvom
Dátum: 2008. október 29. 19:43Műfaj: NovellaCimkék: a tmt alkotasok, tmt |  |
Csokromat a kormany fole dobtam es csikorgo kerekekkel indulva a pesti forgalomban versenyt szaguldottam az idovel .Az autok es a vagany kamionosok vezetoi dudalassal felyeztek ki jokivansagaikat,mikor lattak hogy a menyasszony vezeti az autot es verseny sebesseggel robog az aldozataval.
Valasom koruli torturak megkeseritettek az eletem.Lelkileg es szellemileg meggyotorve a vegelathatatlan herce-hurcaktol eltem at az utolso egy evet.Ha valaki azt mondja akkor ,hogy rovidesen ismet az anyakonyvezeto elott fogok allni,kinevetem es nem hiszem el az egeszet.
Miutan hazatertem europai korutazasomrol,vegleges elhatarozassal ugy dontottem,hogy nem folytatom tovabb a meddo kuzdelmet ferjemmel,hanem elvalok tole.Mar masnap kerestem egy ugyvedet es beadtam a valoperi keresetet.Egy regi haver lakotarsat keresett es miutan felhivtam telefonon kozos megegyezessel osszekoltoztunk.Megallapodtunk,hogy a valas kimondasaig egy lakasban elunk,addig amig vegleg elhagyom az orszagot…Amint ez lenni szokott,a delutani kavezasok es a tervezeseim kozelebb hoztak bennunket az egyszeru barati kapcsolatnal.Ahogy beszelgettunk es en ecseteltem szines almaimat amerikai jovendobeli eletemrol,o is kedvet kapott a nagy kalandhoz.Azon a napon,amikor visszakaptam annyira ohajtott szabadsagom,ures fejjel es kisse szomorkasan leptem be lakosunk ajtajan.Elvalasztottak,mondtam most mar indulhatok barmelyik pillanatban.Terveim szerint Aprilis 4-en akartam atlepni a hatart.Volt ra kerek harom hetem,hogy a hivatalos vegzes megerkezzen a cimemre.Marcius 25-en,mikor kinyitottam postaladamat es ismetelten csak a befizetni valo szamlak kiloit szedtem ki,elhataroztam,hogy bemegyek a torvenyszek irodajaba szemelyesen.Benyitottam az ajton es egy mogorva irodakisasszonnyal talaltam szembe magam.Elmondtam,hogy a valasi vegzes papirmunkai utan erdeklodok,amit egy het mulva igertek postazni.A holgy elnezest kert a kesesert es megmagyarazta,hogy a gepiro szabadsagon van es ezert kestek a postazasokkal.Amint atnyujtottam egy boritekot a kezebe,amiben piros szazasok lapultak,a holgyike rajott,hogy o is tud egy kicsit gepelni.Menjen fel kedves a kavezoba,felora mulva felveheti a hatarozatot.
Igy tortent,hogy meg aznap megkezdhettem a tervem kivitelezesevel kapcsolatos komoly elokeszuleteket.Mikor hazamentem es megmutattam a gepelt papirlapot lakotarsamnak,rogton nekem szegezte a kerdest.Elviszel magaddal?Tudhatod, hogy az amerikai hatosagok meg a vizumra valo varakozasnal kulon helyre tesznek minket…-mondtam.Miert nem hazasodunk ossze?-kerdezte a “haver”.Mit? Megorultel?Meg meg sem szaradt a tinta ezen az okmanyon….O kiment a konyhabol es kis ido mulva egy arany karikagyuruvel tert vissza.Ezennel megkerem a kezed…hozzam jossz felesegul?-kerdezte.Te tenyleg komolyan gondoltad?Mar csak tiz napom van az indulasig…O hosszasan ecsetelte,hogy nelkule sosem jutok ki Amerikaba,mert nekem nincs semmi komoly ervem az elfogadashoz,neki viszont megdonthetetlen bizonyitekai vannak.Ezen elgondolkodtam,aztan szep lassan kinyujtottam a kezem es hagytam,hogy rahuzza a gyurut.
Mint ket perces menyasszony ,a vilag forgot velem es maris a cselekves mezejere leptem.Most el kell menjel az anyakonyvezeto irodaba –mondtam-idopontot kell kerni az eskuvore.Rovid idon belul elment,majd hamarosan visszaerkezett.Sajnos nem lehetseges a hazassagunk indulas elott.Egy honapos varakozasi ido szukseges a bejelentes utan.Ez jol kezdodik,gondoltam.Ha valamit nagyon akarsz,akkor azt megcsinalod!Kirobogtam az ajton es az anyakonyvezeto irodaig meg sem alltam.A szepen ,sotetkek kosztumbe kioltozott irodai dolgozo eroltetett mosollyal az arcan elmondta ugyanazt nekem is.Mikozben hallgattam egy terv szuletett meg az agyamban.Nezze asszonyom,mondtam…nekunk mar ki van fizetve a naszut…hogyan lehetseges az hogy elmenjunk a naszutra es csak utana hazasodjunk ossze?Hosszas toprenges utan megis megtort a jeg es elmondta hogyha beviszem az irodaba az elismervenyt a naszutrol,akkor kivetelt tehetnek.Behozom,mondtam es a villamosra szallva elmentem az Ibusz irodaba.A varoterem es az egesz oriasi irodai fal ki lett tapetazva a legkulombfelebb alom utak ajanlataival.Parizs,London,es meg sorolhatnam sokaig.Szemeimmel a legolcsobb utat kerestem,amit nemsokara meg is pillantottam a listan.Egynapos csoportos gyalogtura a Matraba…Milyen romantikus naszutunk lesz,huztam el a szam , gunyosan mosolyogva..A beszelgetes az ablaknal rovid volt es tomor.Nem volt idom a felesleges dolgokra.Megvettem a gyalogturat es az elismervenyre hanyag mozdulattal az osszeg utan odakanyarintottam meg egy nullat.
Tiz perccel a zaras elott visszaerkeztem a komoly holgyhoz,aki ezuttal felolvasztotta jeges mosolyat es a rovid idore valo tekintettel nem idozott sokaig a naszut bizonyitekanal,hanem orajat percenkent megnezve kiadta az eskuvore valo idopontot.
Negy nap allt a rendelkezesemre,hogy mindent elrendezzek.Fel kellett hivjam telefonon a rokonaimat,barataimat es meghivni az eskuvomre.Megtervezni az eskuvo utani vacsorat,bevasarolni,csokrot rendelni,ruhat talalni es nem utolso sorban talalni ket megbizhato,szavahiheto tanut,aki idot tud szakitani rank.Novereim elosszor azt hittek,hogy valamit ittam.Nem vagyok reszeg,bizonygattam a telefonba-komolyan beszelek.Negy nap mulva lesz az eskuvom…Es ki az illeto,kerdezte ovatosan egyik noverem.Majd meglatjatok az eskuvon,noncs sok idom most a beszelgetesre..rengeteg dolgom van.A kovetkezo orak es napok gyorsan teltek.Eredeti tervem egy bordo pluss hosszu ruha lett volna amit viselek,de egy fel napot elpocsekolva a keresesere ra kellett jonnom,hogy ezen az eskuvomon sem fogom ruhaalmomat felvenni.Talaltam a szekrenyben egy regen elfelejtett szep kis nyariruhat es a vegen annal maradtam.A ruhakereses kozben megtalaltam az egy evvel azelott a Roman piacon vasarolt feher kalapocskat,ami remekul illett a ruhahoz.Ez tehat megvolt…Elszaladtam vasarolni es megrendeltem a viragcsokromat.Leendo eletem parja ezalatt a furdoszobaban borotvalkozott.Telefonunk szinte percenkent csengett…Ismeroseim es testvereim hivtak,hogy kijozanodtam-e mar vagy meg mindig lesz eskuvo.Noverem beigerte,hogy agyoncsap,ha a vegen kiderul,hogy az egesz felhajtast,csak egy aprilisi trefanak szanom.Utolso nap az eskuvo elott meg nem talaltam meg a ket aldozatot,akik mint tanuk kepviselhetnek minket.Vegen a fiatalabb noverem felhivott,hogy mostmar biztosan megkapja a szabadnapjat a munkahelyen es o lehet az en tanum.A ferjjeloltnek meg semmi….Ekkor tortent a csoda!Csengettek,es a parom regi kollegaja allt az ajtoban.Egyenesen a palyaudvarrol erkezett.Kolozsvaron dolgoztak egyutt sokaig.Emberunk ejszakai szallast kert…mindketten tart karokkal fogadtuk es el sem engedtuk tobbet.O lesz az akit kerestunk…he-he-he.Szoval egyesseget kotottunk.Masnap delutan eljon velunk es alairja a nevet mind tanu,ennek fejeben mi adunk neki szallast.Mit mondjak,rogton elokerult a borondbol a jo eros gatyaszaggato erdelyi szilvapalinka.Iszogattunk,beszelgettunk.Joval ejfel utan jutottunk az agyba.Masnap kesobb ebredtunk a tervezettnel.A hidegtalakat elkeszitettuk a vacsorahoz,(befogtam a vendegunket is)elszaladtam lemosni , feldisziteni a kocsit es felvenni a viragcsokrot.Kesve indultunk az anyakonyvezetoi irodaba.Beugrottunk a kocsiba.En vezettem az autot,mellettem leendo eletem parja,hatul a fiam es a tanu.
Csokromat a kormany fole dobtam es csikorgo kerekekkel indulva a pesti forgalomban versenyt szaguldottam az idovel .Az autok es a vagany kamionosok vezetoi dudalassal felyeztek ki jokivansagaikat,mikor lattak hogy a menyasszony vezeti az autot es verseny sebesseggel robog az aldozataval.
A kocsi kerekei egett szagot arasztottak de megis elkestunk az eskuvonkrol.Mar mindenki ott varakozott,csak a noverem nem volt sehol,aki azt igerte,hogy a tanum lesz.Valahol elakadt a forgalomban es csak kesobb erkezett meg.Utolso remenyem az idosebb noverem volt aki vegul huzakodva-vonakodva,vallalta a szerepet.Nem oltoztem fel erre az alkalomra,mondta,ami igaz is volt,de- ki oltozott fel rendesen?Az anyakonyvezetono volt a legcsinosabb,aki aradozva dicserte a kis tull kalapom.Kerte,mondjam meg hol talaltam ra,mert o is vesz egyet maganak.Eltereltem masra a beszelgetest,igy sosem tudta meg,hogy a Roman piac turkalojabol kotortam ki e "csodas "darabot…
A szertartas kerek tiz percig tartott.Mar nem emlekszem,kik voltak jelen.Nem tudom milyen zenet jatszottak.Keptelen vagyok visszaidezni az anyakonyvezetono beszedet.Fenykepesz nem volt…Csak arra emlekszem,hogy veglegesen a zene kezdetenel voltam biztos abban,hogy nem neztek utana a naszuti bizonyitekkal kapcsolatos turpissagnak es osszeadnak minket.
Az eskuvo utan talalkoztunk a lakasunknal a vendegekkel es elfogyasztottuk a hidegtalak tartalmat es a maradek erdelyi szilvapalinkat.Miutan az utolso vendeg is eltavozott ,csenben hogy a szomszedokat ne zavarjuk elkezdtunk csomagolni.Aprilis 4-en mar Ausztriaban vezettem az autot uton Munich fele es nem sokkal kesobb kitoltottuk amerikai vizum igenyunket.Evekkel kesobb,mikor mar Michigan-ban eltunk eszembe jutott,hogy meg a naszejszakank is elmaradt.Egyszeruen elfelejtkeztunk rola.Nagyon elfoglaltak voltunk a csomagolassal…
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
