Ihlet hiányában
Dátum: 2010. február 07. 01:11Műfaj: NovellaCimkék: tél, ihlet, szerelem |  |
Legszívesebben írnék. Szavakkal játszanék: csillogó-villogó, lejárt, nyálas kifejezésekkel. Gondolataimmal együtt én is az égre repülnék – hogy végre egy síkban legyek velük -, és onnan szórnám rád a szerelem, a csalódás és a fájdalom aranyba csomagolt, pusztító villámait.
Legszívesebben írnék. Szavakkal játszanék: csillogó-villogó, lejárt, nyálas kifejezésekkel. Gondolataimmal együtt én is az égre repülnék – hogy végre egy síkban legyek velük -, és onnan szórnám rád a szerelem, a fény és a fájdalom aranyba csomagolt, pusztító villámait. Szavaimmal visszarepítenélek Shakespeare korába. Minden egyszerű mondatot nagy, giccses dobozokba csomagolnék – ügyelve arra, hogy a csomagolás ne sérüljön -, és úgy beszélnék neked a Holdról, a csillagokról, az éjszakáról. Könnyet csalnék a szemedbe. Visszarepítenélek abba a korba, mikor nem az számított, hogy mit akarsz kifejezni, hanem, hogy minél meghatóbb, minél irracionálisabb, minél szárnyalóbb formában közvetítsd azt a keveset, ami benned van; abba a korba, mikor a tartalom önmagában gyenge volt, és szüksége volt arra, hogy a nyáladzás bástyája mögé bújjon. A mai hollywoodi sikerfilmek ihletőinek korába, mikor a „szőke herceg fehér lovon” még újdonság volt. Visszarepítenélek, és szárnyalnánk az égbolton. A távolba nyúlnék, megragadnék egy csillagot, és a szemeid előtt táncoltatnám, hogy lassan csukd be őket, hogy ne kelljen látnod többé semmit, csak azt a csillagot, a végtelent, az álmaidat; hogy kirepítselek a hétköznapok horizontjából, és messze vigyelek, egy másik bolygóra, ahol csak mi ketten vagyunk; ahol teljes egészében rám lennél utalva, és rám kéne támaszkodnod, az én feladatom pedig az lenne, hogy eléd álljak, ha valaki mocskosat dobálna feléd, hogy védjelek a hidegben. De ez sajnos nem fog menni. Ma nem, mert nem fog a tollam, és ez által én is üres vagyok, mint az égbolt egy felhős, téli éjszakán.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. csongie (#17808) | 2010. február 09. 18:17 |
Örvendek, hogy tetszett. :) Átolvastam, és őszintén bevallom, nem találtam sok durva helyesírási hibát. Az "ezáltal" kifejezést rosszul írtam le, ez valóban figyelmetlenségem terméke. A többi hibát nem látom, sokat segítene, ha leírnál párat, hogy kijavíthassam őket. Üdv. | |
| |
2. csongie (#17807) | 2010. február 09. 18:13 |
Néha mágnessel keresem az ihletet a szénakazalban, aztán rájövök, hogy jó nekem a szénakazal is. Hétköznapi eseményekből is lehet eredetit alkotni, csak el kéne jutni arra a szintre :) (bármit is jelentsen az irodalomban az "eredeti" szó...) | |
Válasz bobita hozzászólására (#17790). |
|
3. bobita (#17790) | 2010. február 09. 10:14 |
legszívesebben kipecáznám az ihletet,felkötném a botra és magam előtt lóbálnám, csak aztán döbbennék rá,már lusta vagyok megkeresni a vizet,szia csongie, | |
| |
