vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Im Mermoriam József Attila /Mama/

Szerző: Molnár ZsoltDátum: 2008. április 09. 10:18

Műfaj: VersCimkék: vers, nekrológ

Egy hetemnek minden perce,
A sarokba zárt kínzott elme,
Magán magány, silány talány,
'A padlásra minek, Anyám?'
Száját szélesre nyitotta
A padlása ajtaját kitolta.
Szemével szigorún titkolta,
Nekem el nem mondta.
'Anyám! - Padlásra minek?'
Üvöltenék, de már kinek?
Ruháit a szélbe hordta.
Vízbe ejtett tintafoltra
emlékezem,
mikor szélben,
libbenősen,
felhők között,
- elköltözött.


J.A. Mama /haiku/

Nyikorgó padlás
Meg - megálló gondolat
Serény kosár-öle

Padlásra nem visz
nem néz, síró gyermeket.
- Némán tereget

Lázam alább hagy,
Te koránhalt Mosónő!
Drága Anyám vagy!
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket