Karácsony I.
Dátum: 2009. december 25. 22:35Műfaj: VersCimkék: reménytelen szerelem, szerelem, karácsony, magány, egyedüllét |
Két lányt szerettem eddig életemben.
Nem sok, és én mégis mindezt soknak éreztem.
Mindkettőjüknek csak magamat adhattam,
De amit adtam…már nem érzem, hogy visszakaptam.
Keserű nektarin a szerelem.
Csúnyán torkomon akadt, s mar,
Mint túl sok alkohol után másnap
Az ébredő gyomor.
Ünnepel a világ, mert azt mondják,
Ez egy gyönyörű nap.
Ünnepelnék már én is,
Egy ilyen nap talán egy bolondnak is juthat!
Karácsony!
Egyedül!
Pedig veled akartam!
Veled akartam minden percet, órát tölteni…de elrontottam!
Karácsony!
Három hosszú éj! Három nap!
Csak azért ilyen hosszú,
Hogy minden nap rád gondolhassak.
Karácsony!
Rodhadó nektarin az élet…
Sohasem lehetek már veled,
Csak ettől félek.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.