Kedvencek kottagyűjtemény
Dátum: 2008. május 14. 22:25Műfaj: EgyébCimkék: egypercesek |  |
A hatvanas években tanultam gitározni és furulyázni. Most nosztalgiázom, emlékezem a lepengetve megtanult dalokra, slágerekre. Kottáim konc martalékokká váltak.
Nem volt könnyű elkezdenem. Már csak magamban dúdolhatok, a hangom három éve teljesen elment. Pedig valamikor még házi munka végzése közben is énekeltem. Úgy könnyebb volt a monotonságot elviselni.
Hangom három oktávos volt, így minden szólamot megtanultam.
Gitárból zenei kísérettel énekelve vizsgáztam egy klasszikus korú kék német kotta anyagát megtanulva.
Végig énekeltem ballagás után . amikor dolgozni üldöztek gimnázium helyett - a szőrös kabátok varrását, kézzel vágását, mely nyomában hatalmas bütyök maradt a hüvelykujjam tövén. Azt mondták: egész nap be nem áll a szám.
Az összes operettet, népdalt, slágert ismertem, a kotta volt az egyetlen ajándék, amit tudtam értékelni, aminek örültem.
Örömöm ürömre változott, amikor a kottáimat elvették mocskos módon a gyerekkori kedvenc kávéházban játszó cigányok a nyolcvanas években.
Énekelni szerettem volna, bár csak tanárnőnek készültem, annak sem lettem volna nagyon jó, mert csak a hozzám hasonló gyerekeket értékeltem, kivételeztem volna az érzékeny kis tehetségekkel. Ének-magyar tanárnőnek születtem. Mennyit szégyenkeztem a csúnya szavak miatt, pedig akkoriban a „hülye” volt a legocsmányabb szó gyerekek között a „pofázás” mellett!
Mennyi munka fekszik egy tanárnő felkészítésében?
Először is születni kell rá. Másodszor nemcsak iskolában kell tanulni az éneket, a magyar nyelvet, külön szakkörökön kell elsajátítani a tökéletes tudományt. Szeretni kell. Nekem lételemem volt a tanulás, így nem volt nehéz azt tennem, amit szerettem.
A Gyöngyvirágban játszók vezetője közölte velem, hogy csak „úgy” veszik fel az énekeseket, ha megfizetnek érte. Ott maradt minden születésem óta gyűjtött anyagom náluk. Ennyit ért a szent emberség. Én szégyelltem magam miattuk.
A gyerek ment a könyvtárba angol-német szótárért, a könyvtáros küldött nekem egy cigányszótárt, hogy azt tanuljam. Nem volt, csak egyetlen cigánytelep, nem értettem, milyen cigányszótárja van a városnak?
A kedvencek kottagyűjtemény neve híres lett azóta. Számait megpróbálom összeszedni, a JAZZ-nek csak első sorára emlékszem.
Nosztalgiázom. Csak a jóra emlékezem.
