Kijevi nyár

Szerző: ArtsardDátum: 2009. január 26. 17:07

Műfaj: VersCimkék: kijev, emlékek, nyár, szerelem, természet, szeretet, vers, versek, álom, élet, halál, rokonok, család, elmúlás, filozófia, elmélkedés, bánat, fájdalom, magány, kapitalizmus, gondolat, világ, remény, rend, dnyeper, folyó, napnyugta, vágy, szív, falu, jókedv, vidámság, keserűség, fény, sötétség, gyermek, lélek, humor, nosztalgia, isten, lét, hit, kortárs, lélektan, pszichológia, egypercesek, akarat, minden, semmi

Mindennek vége.
Elmúlt a Kijevi Nyár.
Vágyakozva nézek
S látom, ahogy a Dnyeper folydogál...

Ahogy a lenyugvó nap
Megcsillan s az égi tejszínhabra
Ráönti narancs lelkét, úgy próbálok
Itt ülni, mosolyogva: tán eszembe jut több, kedves emlék.

És távolabb, az éji Kiliberdán,
Ahol a természet zeng
Isten színes hangján,
Ott fogok valaha én is Dalolni.

S ha zeném minden madár hallja majd,
Felrepülök az ég szívéig:
Lassan lenézve onnan, látva a bajt,
Eltűnök egy ködös évig.

És lassan...

...lassan máshol ébredek,
Hol körülnézek,
És azt látom, hogy lelkem fent lebeg,
És egy napnyugta, mit szétmarcangolnak az évek,
Többé már nem csókol...

2005.10.14

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.