Követelődzik a gyerek

Szerző: Bányai JánosDátum: 2010. december 28. 18:51

Műfaj: EgyébCimkék: panaszkodunk

Az egyik internetes oldalon, rendszeresen publikáló ismerősömmel, futottam össze a napokban. Áradt belőle a panasz: Kitől tanulhatta szegény gyerek a követelődzést?

Az egyik internetes oldalon, rendszeresen publikáló ismerősömmel, futottam össze a napokban. Áradt belőle a panasz:

Képzelje János! Ez a gyerek meg van vadulva, állandóan szemrehányásokat tesz nekem, hogy miért nem a VGA felbontású fényképezőgépes, MP 4 lejátszós, FM rádiós, diktafonos, mit tudom én hány giga izés, 120 ezres, mobilt vettem meg neki, a helyett az ócska vacak helyett. Csak mellesleg jegyzem meg, az ócska vacak 47 ezerbe került. A múlt héten az volt műsoron, hogy az osztálytársának bezzeg lecserélték, az őskori számítógépét a szülei a legújabb kétmagos nem tudom még mi mindenes csodagépre, valami 22 izés kijelzővel, mikor rákérdeztem az őskor idejére, a gyerekem hanyagul válaszolta, hogy már egy fél éves is elmúlt a gép. Nincs megelégedve a lakásunkkal, az osztály felének rendesebb kéglije van, Ő meg ebben a négyszer hármas szobában nyomorog, nem is tudja a székét egy méternél hátrább tolni, hogy a web kamera rendesen befogja, egyébként az is egy szemét, a Pistáén Zeiss optika van 120 ezerbe került, de látni vele a pattanást is az arcán. Meg hogy egy rendes falra akasztható plazmatévét sem vagyok képes venni

Itt egy nagy sóhaj következett, azonnal kihasználtam az alkalmat, a közbeszólásra: Gizike! Miért nem magyarázza meg a gyereknek, hogy az anyagi helyzete nem teszi lehetővé ezeket a túlzott kiadásokat, csak épp a legszükségesebb dolgokra telik, hogy kölcsönökből megoldhatók ugyan az extrém kívánságok, de egy adósságcsapdából kikerülni nagyon nehéz, ezt egy felelősséggel gondolkodó szülő, nem kockáztathatja

Jaj, János! Magyaráztam, magyarázom, de mintha süket füleknek mondanám, csak mondja a magáét, és én egyre nehezebben viselem

Megérkezett az autóbusz, elbúcsúztam Gizikétől, és a hallottakon töprengve elhatároztam, hogy hazaérve elolvasom az interneten néhány publikációját.

Őszintén be kell vallanom, elmosolyodtam, írásai zömében, felháborodottan ecsetelte, hogy a szolgáltatások, az oktatás, a gyógyítás, mind-mind avult ősrégi eszközökkel dolgozik, hogy semmire sem adnak elegendő pénzt, hogy máshol a világban bezzeg... Akár a bepanaszolt gyermeke.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 4 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Bányai János (#26763)	2013. március 21. 13:14
Kedves Pyrrhusz! Köszönöm!
Válasz Pyrrhusz hozzászólására (#22697).

2. Bányai János (#26762)	2013. március 21. 13:12
Szégyenlrm, hogy csak most javítottam!
Válasz ég hozzászólására (#22632).

3. Pyrrhusz (#22697)	2011. január 01. 16:45
Felháborító, hogy egyeseknek van idejük írni!:-)) Egész nap csak macskákat patkolok, meg radírt törölgetek, és nem jutok egyről a kettőre. Még panaszkodhatnék, de már semmi sem a régi....Tetszett na!:-))


4. ég (#22632)	2010. december 29. 23:45
a halottakon én is töprengek néha...