Különös idegen
Dátum: 2008. június 15. 21:27Műfaj: VersCimkék: szerelem, vers, érzések |
Különös idegen
Hangod, mint patak csordogál füleimben,
Érintésed, mint lágy eső bőrömön.
Ki vagy Te, természet gyermeke?
Honnan jöttél, kitől kaptad lelked?
Lelked, mely kicsattanó, szerető a létben,
Lelked, melyre, én annyira vágyom.
Örök rejtély maradsz számomra…
Talán mindörökre talány.
Ám utunk mégis egybefolyt,
Sorsunkat megpecsételte a végzet.
Egymáséi lettünk a hirtelen éjszakában,
Most pedig megpihenünk egymás karjában.
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Joseph B. (#1329) | 2008. június 17. 20:05 |
Ha tévedek,bevallom. Sajnálom, félreértettem a hozzászólást. Nem mindig lehet eldönteni, hogy az illető negatívan,vagy pozitívan értékeli az írásomat. | |
| |
2. Joseph B. (#1323) | 2008. június 17. 16:26 |
Jól érzem, hogy a gúny hangja érződik ebben az egy ártatlan szóban? | |
Válasz R. Jana hozzászólására (#1313). |
|