vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Különös idegen

Műfaj: VersCimkék: szerelem, vers, érzések

Különös idegen

Hangod, mint patak csordogál füleimben,
Érintésed, mint lágy eső bőrömön.
Ki vagy Te, természet gyermeke?
Honnan jöttél, kitől kaptad lelked?

Lelked, mely kicsattanó, szerető a létben,
Lelked, melyre, én annyira vágyom.
Örök rejtély maradsz számomra…
Talán mindörökre talány.

Ám utunk mégis egybefolyt,
Sorsunkat megpecsételte a végzet.
Egymáséi lettünk a hirtelen éjszakában,
Most pedig megpihenünk egymás karjában.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Joseph B.   (#1329)

2008. június 17. 20:05

Ha tévedek,bevallom. Sajnálom, félreértettem a hozzászólást. Nem mindig lehet eldönteni, hogy az illető negatívan,vagy pozitívan értékeli az írásomat.

 


2. Joseph B.   (#1323)

2008. június 17. 16:26

Jól érzem, hogy a gúny hangja érződik ebben az egy ártatlan szóban?

Válasz R. Jana hozzászólására (#1313).