Láttam Carl Solomont
Dátum: 2008. augusztus 12. 09:47Műfaj: VersCimkék: ginsberg, vers |  |
„Láttam a meghasonult hazudozót az igazságosság tudatában sírva hazudtolni meg önmagát, könyörögve és csonkítva meg saját testét. Mutatva be véráldozatot, melyből az évszázad legsikeresebb bohózata lett.
Láttam családjára felezőbárdként pislogni a tajtékverő borostát, fokhagymaszilánkok közül kiszólni a meredt hímtagú higiénia olajos halszag üvöltésének apa nevű pedofíliáját, és láttam saját ivadékának hányni bele fehér érintetlen batiszt babasóhaj bölcsőjébe.
Láttam a vörösborszagú éjszakában, hogyan mímel véres szemű alvást a frigidasszony és maszatos ölében, hogyan ragad önmagához a koravén csalódás.
Láttam mentségeképp igazolni az önámítónak önmaga számára, egy igazságtalanságban konstruált társadalmi struktúrát, mely társadalmi struktúrák morális címkéinek viselése alól, ösztönlény mivoltában is szolgálhat mentségképp a maga önigazolásához.
Láttam egy kutyával fajtalan madame parfümjének szolid morál etikettjét és a másnapos gumicsizma leheletből a hajnalban csókot formáló ösztönkésztetést együtt hálni a szolidan pettyes-csíkos tapétájú kollégium leány körletében.
Láttam anyám tejes kebeléről saját ajkam tépve le, - szegezve mocskos whiskys üvegek szájához – és láttam anyám siketségét a magam feltörő hörgésében vigasztalan.
Láttam magam a qiuotine árnyékában kegyelemért csókolgatni a hóhérkezet, és láttam magam mosolygós kegyelemben vetni meg minden megalkuvót.
Láttam misztifikálva önmagam testetlen szellemi lényként, mindenható tehetetlenségben nézve végig a magamból magamnak a projektállt megváltás lehetetlenségének halálát.
Láttam nagy cukor központokat, miknek neveit elvonókúrákon additív istenek imádkozták, és additív istenek szolgáltatták halandó additív isteneknek, rejtegetve additív istenetektől, míg a legnagyobb additív istenek aludták isteni álmukat a negyedosztályú italboltok bádog pultján szivacsként szívva magukba lehulló cseppjeit teareklám sötétjének, hogy a marihuána reszketeg rojtos parasztnadrágból előjövő ezoterikus örökkévalóság intellektuális bájából, szülhessen további additív isteneket.
Láttam a pszichiátria mindkét reszketeg kezét, mellyel emeleti ablakokban ad félszeg bátorítást, vagy peronokon csíkjai elé a száguldó huzatnak indít a benyelhetetlen orális fixációból éledő irodalmat, vagy egyszerűen a tátogó seggek elől lopja antológiákba a tekerésnyi klozettpapírt.
Kik egy cseppnyi édesség reményében az inzulinba keverték a katatómiát, az affektív zavarokat, a beteljesülhetetlen ám reményteljes kéjgázszippantásnyi álmaikat, mely a kutyaösztönökből fecskendezett az udvari járókájuktól egészen a fehérgalléros halotti beszéd halhatatlanságáig.
Láttam alvásukban a nagy szónokokat, nyelveiket harapdálni véresre, míg a térdre rántott gatyáján könyökölt a zsibbadt lábú filozófia.
Kik átváltoztak álmaikban.
Kik hatvanhét százalékos munkaképesség csökkenést és érszűkületet álmodtak, pezsgőt, kaviárt, kagylót és folyami rákot többféle tengeri áttéttel.
Kik, hogy az érzelmi vakoknak taníthassák a mindenható HARAPEDIOL, XANAX és SHELTAN neurotranszmitterek hashajtójaként gerjesztett valós érzelmeik szintakszisát, a szerotonin böffenések sötétjében béreltek olcsó szobát és a kékszínű sötétítő függönyre spermával írták fel neveiket.
Kik az elveszett gyermekek sátrában születtek.
Kik az elveszett gyermekek sátrában fogantak.
Kik az elveszett gyermekek sátrában szültek.
Kik elvesztek az elveszett gyermekek sátrában
Kik hat milliárd elveszett gyermek.
Kik egész éjjel a hülye könyvüket írták, magukat és másokat is ámítva, hogy a kishitűség teológiai teóriáiból alapítanak új vallást, melynek majd ők maguk lesznek pápái, és majd ezért halhatnak máglyahalált. Legalábbis eséllyel követelhetik magukra az inkvizíciót.
Kiknek nincsenek leírható költségeik,
Kiknek leírhatók a költségeik,
Kiknek leírhatatlan költségeik vannak,
Kik együtt vannak egyedül,
Kik egymásba ágyazottan tudnak létezni,
Kik az antiszociális Robinsont olvasva keresnek tradicionálisan konstruktív menedéket,
Kik annyira hülyék, hogy soha nem voltak büntetve,
Kik a sötétzárkában letépett kabátgombjukat keresve találtak izgalmas ingereket,
Kik az uzsonnaszünetben az anyjuk szívét vették elő,
Kik utolsó pénzűkön vettek pénztárcát,
Kik barlangtúrához vettek napelemes zseblámpát,
Kik nem vettek napelemes zseblámpát, ezért eltévedtek egy barlangban.
Kik verset írtak, aztán találkoztak egy elmekórházban az ördöggel,
Kik verset írtak, mégsem jutottak be az elmekórházba,
Kik nem írtak semmit, és ezért elmekórházba kerültek,
Kik a személyiség érettség felmérésen állították, hogy fekete és szurokszerű a székletük,
Kik letagadták a személyiség érettség felmérésen,
Kik gondolatban szexeltek,
Kikkel csak gondolatban szexelnek,
Láttam Carl Solomont…
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
