Magamtól (fura vers)
Dátum: 2010. május 26. 14:05Műfaj: VersCimkék: bölcsesség, igaz szó, mosoly, bánat |  |
Magamtól adom a mosolyt,
magamnak a könnyeket.
Hányszor felejtettünk már
a tükörbe nézni kedvesem.
Magamnak adom a napot,
hogy beragyogja a napom.
Bezárok minden ablakot,
ha már végleg feladom.
Magamtól adom a jóságot,
vele adom a lelkemet.
Magamnak fájdítom a szívem,
ha egy kifacsart citrom leszek.
Magam vagyok a bölcsesség,
s magam vagyok az igaz szó.
Magam alatt leszek akkor is,
ha a világ kegyetlen és hazug.
Magam vagyok a békesség,
bennem a csend és nyugalom.
Magam vagyok az őrjítő kétség,
mikor végleg a sorsomra hagytok.
Magam vagyok, nekik, s neked,
ki már ezer év óta így szeret.
Magam vagyok öröm és bánat,
s halk sóhaj, mi marad utánam.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. clara (#19773) | 2010. május 27. 14:15 |
Kedves Mimi! Köszönöm, hogy olvastad! üdv. | |
Válasz Mimi hozzászólására (#19770). |
|
2. clara (#19772) | 2010. május 27. 14:14 |
Kedves Kata! Köszönöm! Örülök, hogy tetszik! üdv. | |
| |
