Magánpraxist folytató nőgyógyász a rendelőben
Dátum: 2008. szeptember 01. 23:57Műfaj: EgyébCimkék: egypercesek |
Egy magánpraxist rendelőintézetben folytató orvossal kapcsolatban írtam le történetemet. Előzetesen érdeklődtem telefonon a kartonozóban, ki rendel, s mellette döntöttem jobb híján, mert akit megismertem nemrég, s városomból való, éppen a héten nem rendelt.
Dr. H.-t 1995. óta ismerem. Amikor először szembe néztem vele, éppen az orvosi szobából jött ki a kórházban és nagyhangon nevetett valakin. Amikor rám nézett, elkomolyodott, mintha rosszat tett volna.
Tavaly összehozott vele a véletlen. Osteoporozis rendelésre mentem, vittem hozzá a leleteimet. Még örültem is annak egy kissé, hogy ő van, s nem dr. B., aki kitámadott engem avégett, hogy délelőtt a kivizsgálás után osteoporozis rendelés időben fogadott, mivel kértem azt is, hogy vizsgáljon meg. Oda bejutni csak akkor lehet, ha valaki hajnalban sorban áll sorszámért. Ráadásul dr. B. kivette a csontsűrűség vizsgálati leletemet, s nem adta vissza.
Utána néztem a csontritkulásnak, mi okozza, mit kell szednem, s vásároltam Calcividot, D vitamint javasoltak hozzá.
Kértem dr. H.-t, írja fel a D vitamint nekem. Azt felelte, nem szükséges az interneten leírtakkal ellentétben.
A múlt héten készen lettem az éves kivizsgálásokkal, a leletekkel indultam hajnali hat órakor rendelésre, de már alig fértem be a kartonozó elé, annyian voltak.
Hatvanastól adtak ki sorszámot, de mint kiderült, az ismerősöknek ötvenes sorszámokat tettek el, előbb ezek jöttek meg nyolc órakor.
Mire rám került a sor, már éppen kilenc óra volt. Ezután átküldtek UH vizsgálatra, ahol dr. H. rendelt a saját magánbetegeinek, akiket a rendelőben fogadott, bár saját magánrendelője is van a városban. Ültem háromnegyed tizenegyig, illetve álltam, mert annyira fájtak bedagadt lábaim, melyek végett a mirigy kivizsgálást elrendelték, hogy nem tudtam, mit kezdjek velük. Csak jöttek egymás után a kismamák, a sorszám nélküliek, az enyém a legelső volt, mert reggel hétkor, a kartonozó nyitáskor kértem oda is.
Tizenegykor szóltam az asszisztensnőnek, hogy az első sorszám az enyém, s reggel fél héttől itt vagyok, sietek másféle rendelésre is.
Ekkor behívtak.
Tizenegytől osztották az osteoporozis rendelésre a sorszámokat, öt perccel utána érkeztem oda, s mint kiderült, majdnem az utolsó sorszámot kaptam meg, mert saját ismerősöknek tették el a sorszámokat.
Ezt követően visszavittem az UH leletem a nógyógyászatra, majd beültem csontritkulás rendelésre a kész leleteimmel.
Délben beszedték a kiskönyveket a papírokkal együtt, hogy felvigyék gépre, s csak gyógyszert kelljen írni az orvosnak. Ekkor dr. H., aki itt is rendelt, elment egy órára, mire visszajött, megjött ismét a magánbetege, abbahagyta a rendelést.
Mire rám került a sor, majdnem két óra volt, pedig alig voltunk páran, s közölte:
- Nincsen szüksége többé gyógyszerre, nagyon jók az értékei.
Egy jó pont a többi mellett!
Megkérdezte, mit szedtem. Mondtam, hogy D vitamint és Calcividot naponta.
Közben a betegek meséltek magánéletéről, feleségéről, aki szintén a rendelőben dolgozik élethűen arról, amit saját szemükkel láttak.
Hihetetlen! Ha sok pénzem lesz, azonnal rendelkezésemre fog állni dr. H., bármilyen rendelést is folytat a rendelőintézetben, ha nincs pénzem, akkor beülhetek fél napig kivárni, míg befejezi pénzes betegei vizsgálatait.
S még itt nincsen vége. Egy hét múlva ismét el kell mennem hajnalban, hogy kikérjem a nőgyógyászati vizsgálat eredményét.
hétfő, 2008. szeptember 1.