vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Más

Műfaj: VersCimkék: vers, új

Persze este mentem fel Pestre,

és - mint szempillámra a festék -

testemre ragadtak az esték,

a sóízű, szürke sablonok;

és suttogtak mellettem százszárnyú fecskék.



Akkor estél mellém, kedves,

éjszakai vonatnak foszlott pamlagán,

és jöhet most már medve s

száz és száz zöldruhás amuri partizán:

kifeszíted széles vállad,

s már minden szörny sósavban sistereg.

Most belém is valami biztonság költözött,

és ha majd Szigetvárból kifut a sereg,

melletted én is büszkébben megyek,

akár kötéltáncos az ikertornyok között.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. ultraviolet   (#16739)

2010. január 04. 18:39

Izgalmas szavakat használsz! A történetben semmi extra, de úgy összességében egész jót hoztál ki belőle.