Méltóságos úr? 1.
Dátum: 2010. május 20. 18:40Műfaj: PrózaCimkék: régi, történet |  |
Abban az időben amikor a történet játszódik még alig jártak autók, gőzmozdonyok vontatták a vonatot, hintóval közlekedtek a Méltóságos urak. Inasok szolgálták fel az italokat. Valamikor akkor lett vége a boldog békeidőknek is.
Békéssy Barna az emberiség barátja - szerette, ha így emlegették a kávéházban - unatkozva ült széles tölgyfa íróasztala mögött. Tollával játszott, gondolatban pedig mással. Hetek óta nem volt ötlete, pedig annyira akart írni valami világrengető nagy dologról, de semmi...
Szemével végigpásztázta a szobát, hátha...A bordó bársony függönyök őrizték a félhomályt, amit annyira szeretett, no meg a szivarfüst illatát. Lassan nyílt az ajtó, a kis résen alig láthatóan besurrant a szobalány. Ezüst tálca bllegett a kezében, gőzölgő kávét hozott. Figyelve minden lépésére, óvatosan közelített az asztalhoz, kellő tisztelettel.
- A kávéja Méltóságos úr! - szólalt meg cérna hangon, mint aki ott sincs.
- Micsoda? - nézett fel a Méltóságos úr.
- És egy levél is érkezett...fehér leheletfinom borítékot vett elő a zsebéből, s körülnézett amikor az asztalra csúsztatta, bár nem volt ott rajtuk kívül senki.
- Békéssy Barnát felvillanyozta a kávé illata, s a levél látványa. Csak ránézett már látta a feladót. Vidéki gazdag birtokos unatkozó, szerelmes felesége, akit már hónapok óta nem tudott felejteni. Élénken előtte az arca, csipkés ruháiból előtűnő formás alakja. Ó, ha még egyszer... Talán írni is tudna. Apró neszezés zavarta meg. A szobalány igazított a függöny redőin.
- Te meg mit keresel még itt? - förmedt rá dühösen.
- Semmi -, simogatta meg fehét kötényét zavartan, csak még nem mondta Méltóságod a ma estét...
- Mi van a ma estével?
- Hát tuggya azt jól...ajkába harapott zavartan.
- Menj a fenébe Fáni! - vetette oda dühösen, majd szólok, ha kellessz...
Halkan csukódott az ajtó Békéssy Barna utána nézett. A tegnap estére gondolt, mikor ott a megvetett ágyon...
- Engedelmes kis cseléd ez a Fáni! - gondolta. Majd estére, s eltette gondolatban.
Eltolta az üres kávéscsészét, rágyújtott egy Havana szivarra, s csengette az inast. Magas, vékony fiú lépett be alázatosan meghajolva, mert csaknem másfélszer magasabb volt a Méltóságos úrnál, s ez zavarta mindkettőjüket.
- A feleségem? - kérdezte Békéssy Barna.
- A hét végén érkezik Méltóságos úr! - felete még mélyebbre nézve az inas.
- Csomagoltasson pár napra Fánival! Leutazom Kapolcsy úrékhoz a birtokra... Holnap, jutott eszébe az este, meg Fáni a párnák közt.
- De, Méltóságos úr, a nagyságos úr vadászni ment...csak a nagyságos asszony van otthon... úgy tudom.
- Jól van Jani, maga tudja, én meg nem. Érti? - s lepöckölte a hamut a szivarról.
- Értem Méltóságos uram! - válaszolta az inas és sietve távozott.
Békéssy Barna kényelmesen hátradölt bőrfoteljében, lehunyta a szemét és elképzelte azt a pár napot. Vissza nem illik küldeni a vendéget és Annabella egyedül lesz. A cselédség? Ugyan már, az is számít valamit?
Elképzelte Annabella szobáját, a nappalit, meghitt beszélgetést illően estig. Aztán kopog a hálószobán. Futott a fantáziája. Asztalhoz ült, s írni kezdett, új élmény, remek téma. Már látta a kiadót, ahogy tárgyalnak, címet keresnek. A címe... no erre még ráérek gondolta, s hozatott még egy kávét Fánival, aki felszisszent mikor kicsit keményebben szorította magához.
- Folytatása következik -
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Sonkoly Éva (#23869) | 2011. június 01. 21:30 |
Köszönöm kommented! Üdvözlettel, Éva | |
Válasz Pinokkió hozzászólására (#23867). |
|
2. Pinokkió (#23867) | 2011. június 01. 20:54 |
Tetszett:-) Majd visszatérek olvasni. Üdv, Pinokkió | |
| |
