Míg ajkaid tűzben égnek…
Dátum: 2009. október 05. 17:02Műfaj: VersCimkék: szerelem |  |
Míg ajkaid tűzben égnek…
Volt egy álmom, vasárnapéji álmom,
Szívbéli sejtés nyomán láttam párom,
Épp kivel beszélek, épp szavát várom,
Úgy szólnék hozzá, ahogy sosem bánom:
Fékezhetetlen csók utáni vágyam
Zabolázza szemed reám néző párja,
Gyöngéd kezedhez kezem ér lágyan,
Mit zárva érint most nyitva várja
Tiszta szíved lelkes-érc lelő bánya
Mélyről került kő apa, fia szikrája,
Nekem fia szól, ad a látványra;
Ajkadra szalad szerelemnek lángja.
Melenget érzelem, tűz hevessége,
Múltat szívem szelíd szélre cserélte,
Küldöm most neked, őszinte érzéssel,
Bízom, elér majd kedves kis érintése…
Nyugton pihen válladon szép hajad,
Míg gyengéd szellő bele nem kavar,
Pihensz a helyeden te is magad,
Szívesen mozdulnál nyomban, hamar.
Lépted nyomán kertnyi szép virág marad,
Virágoskert szava zeng, amott nincs avar,
Lépted nyomán emberfia érted szalad,
Szerelmes ifjú neked verset szaval.
És benned fényes csillag, szépség ragyog,
Szemedben látom tiszta lélek vagyon,
Miattad pennám nyugodni nem hagyom,
Tudd! Beléd vagyok szerelmes… nagyon!
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
