Mindenszentek éjszakáján
Dátum: 2009. október 05. 17:07Műfaj: VersCimkék: emlékezés |
Mindenszentek éjszakáján
Az is csak egy szeles őszi este volt,
Csendes szél a fák ágai közt zúgott.
Egy birodalmat nem világít be a hold,
Mely felett élő sosem uralkodott.
Fából sok van, némely örökkön zöldell,
És kopaszok sora gesztenye tölggyel.
A birodalomra fűz egy sem ügyel,
Ezrivel van kő a szomorú hölggyel.
Sírköveken a fényvilág táncát járja,
Táncoló árnyát sok élő látja,
Táncos fény vetül sokak arcára.
Virágot hoztak holtjaik sírjára.
Nehézkesen lépdelt a súlyos levegő,
Sok volt ott a sírva gyászoló emberből.
Holdfény sehol sincs a sötétlő fellegtől,
Ekkor volt emberlelkek szelleme jő.
Élettel telt a holtak birodalma,
Sok látogató esett ezen napra,
Kik tisztelettel adóznak az elmúltnak,
Elesettnek, és kik betegen múltak…
…És az is csak egy szeles őszi este volt,
Hol szelíd szél a fák ágai közt zúgott.
A birodalomra nem világított a hold,
Mely felett élő sosem uralkodhatott…
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.