Mit szeretnék, mit tehetek, korán ? Veronainak

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2008. szeptember 02. 19:00

Szeretnék futni, rohanni,

rét füvén kacagni.

Pohárba harmatot gyűjteni

- mint nektárt itatni.

Álmodni sok szépet,

látni világot, melyet

szemem még nem látott.

Helyette lelkem rozsda marja,

az út is már romokban.

Kikezdi lassan a köd a tájat,

szemem is fárad.

Látod mi maradt?

Kezemben tartom ,

- az üres poharat.

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#3369)	2008. szeptember 05. 11:26
Illik a nők korát emlegetni? Ugye tudod a választ? Mindig tudtam mit akartam,egyedül csak gondolhattam. Ha nincs hozzá lélekben partner.... A rossz hangulatú napok nem a lélek öregségét jelentik. Sajnos én ott még 20 éves vagyok. A szép gondolatokat köszönöm, a többhit nem! Üdv! Éva
Válasz Veronai hozzászólására (#3351).

2. Veronai (#3351)	2008. szeptember 05. 00:06
Csodálkoztál volna, ha nem szólnék hozzá. :-) Kielemezhetem? Már a cím is utal az első versszakra, de a vers lényege a lélek és test, idő és kor, vágy és valóság megjelenítése. 2 versszak. 2 ellentét. Párosítás. Az ellentétek általi bemutatása annak, hogy mi játszódik le ott bent a lélekben. Hihetetlenül szép, rövid és frappáns megoldása annak, hogy most tudod már, hogy mit tettél volna fiatal korodban. Nem jó megöregedni, pláne, ha mit szerettünk volna, az nem valósul meg. Csak az öregszik, ki lelkében is öregszik. Te ne tedd! Továbbra is írj fiatalos lendülettel. Üdv: Veronai


3. Sonkoly Éva (#3338)	2008. szeptember 04. 19:21
Köszönöm!!!!!! :-)
Válasz R. Jana hozzászólására (#3325).