Most jó
Dátum: 2008. november 23. 03:10Műfaj: VersCimkék: szerelem, szeretet, hit, remény, lélek, halál, univerzum, végtelen, csillagok, szerelmes, üres, álom, elmúlás, magány, elmélkedés, vers, versek, ébredés, érzelem, érzések, vágy, boldogság, akarat, galaxis |
Most jó. Most nem szenvedek.
Vége a napnak. Pillám lejjebb kerül.
És a csillagok ott ragyognak a hópelyhek között,
Ott, ahol a lelkek lüktetnek test nélkül.
Felkelek, mert ébreszt a magány:
Megfoghatatlan hatalom ragad meg.
Gyenge vagyok az idővel szemben,
Mert legyőz a végzet s én felelek.
Felelek érted te tiltott szabadság,
Már nem menekülsz, mert minek...
Fogod a kezem és keringünk lassan
A Hold alatt, fogom a fejem és rád gondolok,
Ha nem halad
A végtelenbe
A vágyott szenvedély.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.