Naivitás

Szerző: Joseph B.Dátum: 2008. június 15. 12:50

Műfaj: VersCimkék: vers

Naivitás

Kicsattanó zivatar a hajnalon,
Ölelő karok az ágyamon.
Süvítő viharként tört be,
Erősebb és vadabb...

Hiánya minden perce gyötrő,
Közele mindig csak kínzó.
Álmatlanság okozója ő,
Éjek lángoló tartózkodása.

Fagyasztó, mocskos érintések,
Kitartó csókok, félelmek.
Sodródni van-e merszünk?
Bántani kívánunk-e bárkit is?

Megvan a mi átkunk...
Szerelemnek hívják a nagyérdeműt
Három külön világ egy testben.
Ki akarunk törni, sok volt.

Édes fecsegések hiánya,
Szeretkezések sokasága.
Esélyt többet nem kérnénk,
Csak egy délutánt a létért.

Mámor és gondoltatok nélkül,
Szenvedély és borzalmak nélkülözésével.
Csak szíve könnyedző sírását,
Csak azt ne halljam.

Kívánnék, ha tudnék,
Bár lelkével szállhatnék.
Valahova messze...
Egy másik éterbe.