Ne aludj redőny mögött, mert feljelentenek!
Dátum: 2008. április 01. 23:58Műfaj: EgyébCimkék: feljelentés, elbeszélés, szomszéd, panel, redőny |  |
2007 nyarán történt, hogy kicseréltettem a lakáson a már korosodó és korhadó faablakokat remek, új, műanyag szúnyoghálós, redőnyös ablakokra. A szomszédomnak ez nem tetszett és fel akart jelenteni érte. Ez a történt a konkrétumokat mesélni el, azaz: miért ne aludj panelben lehúzott redőny mögött.
Kedves szomszédom kitalálta, hogy fel fog jelenteni. Ez alapvetően meglepő cselekedet a részéről, pláne, amint leírom, hogy mi miatt akarja mindezt. De mielőtt ezt leírnám, elmesélem, hogyan történt az eset.
A szomszéd - akit nevezzünk mondjuk Tibi bácsinak - egy kicsit fura, idős ember, aki feleségével él a szomszéd lakásban. Tibi bácsi általában reggelente a folyosón szokott mászkálni, kicsi piaszagot árasztva magából, és átszellemült tekintettel próbál mindig valami okosságot mondani, amikor éppen összetallákozunk a folyosón, mikor munkába megyek. Kezdetben még jó fejnek tűnt, aztán a reggeli okosságai kezdtek kicsit fárasztóak lenni, főleg, amikor épp késésben voltam, rá meg rájött a mesélhetnék. De alapvetően jó fej, semmi baj vele.
Aztán egyszer kitalálta, hogy megmondja nekem a frankót. Felvetette, hogy ugyanmár, néha, mossam fel a folyosót. Mert ez egy lakóközösség, és mindenki a saját folyosórészét felmossa, ő is fel szokta mosni az övét minden reggel meg este, én is mossak fel naponta. Mondtam, hogy fel szoktam mosni a folyosórészemet úgy 2-3 hetente, de a naponta kicsit túlzás, főleg, amikor edzés után hulla fáradtan hazaérek 21-22 óra után. Erre Tibi bácsi közölte, hogy "Dehát miért, egy kis felmosás igazán nem jár semmi zajjal, csinálhatom éjjel is nyugodtan!" Mondom már bocs, de amikor egész nap munka + esti edzés után hazaesek éjjel fáradtan, nem az a fő dolgom, hogy a folyosót kezdjem el felmosni.. "Hát de az igazán nem tart sokáig!" Kicsit még próbált meggyőzni, hogy mossal fel naponta, de aztán abban maradtunk, hogy én nem egész nap otthon dekkolok, mint ő, nekem erre nincs időm, majd időnként felmosok, amikor tudok.
De ez csak a bevezető. Történt ugyanis, hogy kicseréltettem az ablakokat remek redőnyös műanyag ablakokra. Ez nagyon jó nekem, mivel mindkét szoba észak-nyugat fele néz, szóvak kapom a nyári napot telibe délután kettőtől egészen naplementéig, ami kellemesen fel tudta fűteni a lakást, amíg nem volt redőny. Meg redőny mögött a műanyag ablakot legalább nyitva lehet nap közben is hagyni, szóval szellőzik a lakás. Lényegsen jobb, mint a csukott ablak + sötétítőfüggyöny kombináció. Legalábbis minden normális ember így gondolja. Nem így Tibi bácsi.
Egyik reggel a folyosón elkapott, és megkérdezte, hogy nagyon fázós vagyok-e? Mondtam, hogy annyira nem, miért?
- Hát mert éjjel le van húzva a redőny! - volt a válasz.
Bevallom, nem láttam az összefüggést, ő meg csak nézett rám, várta a szavai hatását. Én meg elkövettem azt a hibát, hogy megkérdeztem:
- Igen. És?
- Hát hogy Lacika. Maga redőny mögött alszik.
- Igen, tudom. És?
- Hát hogy tudja, a maga hálószobafala az nálunk is hálószobafal. Namost Lacika, hajnali 4 óta nem tudok aludni. Tudja, nálam langyos a szoba fala.
Néztem rá, hogy ez engem hol a francban érint?
- Igen, és ez ellen én mit tehetek?
- Hát tudja, nem hiszem, hogy pont nekem kell magának fizikát magyarázni, de megteszem akkor. Tudja, magánál le van a redőny húzva, így a meleg megreked és melegíti a falat.
Na itt pislogtam kicsit.
- Már megbocsásson - tettem hozzá - de nálam az összes ablak nyitva van éjjel-nappal, szóval jár a levegő, nem reked meg a meleg, és nálam kellemes hűvös van.
- Nem úgy van az! - mondta ő. - Magánál le van húzva a redőny. A hideg bejön kintről, bent felmelegszik, de a meleg levegő felszáll, és mivel le van a redőny húzva, nem tud kimenni. Ezért megreked a redőny mögött, és felfűti a falamat.
Bevallom hirtelen köpni-nyelni nem tudtam erre, szóval vártam, mit akar kihozni. Locsoljam a falat éjjel, vagy mi?
- Rendben, és ez ellen én mit tegyek? - kérdeztem, mert már nagyon mennem kellett volna dolgozni.
- Hát azt kérném, hogy húzza fel éjszakára a redőnyt, hogy lehüljön a fal.
Megpróbáltam összefüggést találni a két dolog között, aztán mondtam neki, hogy ha felhúzom a redőnyt, akkor nem fogok tudni aludni, mert a redőny meglepő módon pont azért van, hogy sötétet csináljon a szobában, és én nem fogok tudni aludni világosban.
Na itt már eldobta az agyát ő is.
- Hát de igazán, a nap az épület másik oldalán kel fel, nem lesz világos, és nem süt be magához.
- Az rendben, hogy a másik odalon kel fel, de meglepő módon ezen az oldalon is világos van nappal, és nincs kedvem fél 5-kor felébredni. Különben is én csak sötétben tudok aludni, félhomályban nem, ezért is rakattam az ablakra redőnyt.
- Hát de igazán felhúzhatná, mert nem tudok aludni a melegben! Mert magától átjön a meleg!
- Már megbocsásson - próbálkoztam - de hogy menne át a meleg tőlem, amikor nálam kellemes hűvös van?
- Az biztos hogy nincs, mert nálam is meleg van! [Kristálytiszta logika kéremszépen.]
Végül abban egyeztünk meg, hogy "Hát akkor Lacika, itt nincs mit tenni.", mivel én nem fogok felhúzott redőnnyel aludni, nálam meg továbbra is meleg a fal. Megegyeztünk ebben, és elmentem dolgozni.
Pár hét múlva alighogy kiléptem a folyosóra, az alábbi zaj csapta meg a fülem:
- Hát maga mit képzel, fiatalember? Maga ezt hogy képzeli? Ez felháborító, tűrhetetlen, amit maga csinál!
Elő került a hozzá tartozó melegítőruhás nő is. Néztem, vajon ki lehet, mert még sose láttam, legalábbis nem rémlett, hogy ismerem. A belém nevelt jó modor és a csökkent intelligenciájúakkal szemben tanúsított együttérzés hatására a "Te meg mi a faszt akarsz itt reggel rikácsolva?" agyi parancsot átírta a "Jó reggelt kívánok, mit tehetek önért?" kérdés.
- Hát hogy ez felháborító, amit maga itt művel! - volt a köszönés. Bezártam az ajtót, kezemben a szemetes zsákkal vártam, hátha megosztja velem, mit szeretne.
- Tehetek önért valamit? - próbálkoztam.
- Hát hogy az én férjem súlyosan beteg ember. [Remek, és ezzel én mit tudok kezdeni, nem vagyok orvos, mérnök vagyok. Gépeket tudok javítani, embert nem.] Néztem rá, hátha kiderül, ki és mit akar.
- Magának már szólt a férjem, fiatalember, de magát nem érdekelte! Húzza már fel azt a rohadt redőnyt!
Ja, szóval ő Tibi bácsi felesége. Oké, értem. Mentem a szemetes felé, miközben ő rikácsolt lelkesem.
- Már ne haragudjon, de miért hózzam fel a redőnyt?
- Mert meleg a fal maga miatt, mert le van húzva a redőnye éjjel-nappal!
- Már elnézést, de pont attól van hűvös nálam, hogy le van húzva a redőny éjjel-nappal! Ha felhúzom, bejön a meleg és akkor tényleg meleg lesz!
- Hát de ez nem így van! A férjem beteg ember, nem tudunk aludni a meleg miatt! Most azonnal húzza fel a redőnyt!
Itt bevallom kezdtem elveszteni a hülyékkel szemben tanúsított türelmemet és együttérzésemet. Elkövettem azt a hibát, hogy megpróbáltam logikusan beszélni a "hölggyel."
- Elnézést, de ha most felhúzom a redőnyt, akkor a napfény felmelegíti a lakást, és akkor tényleg meleg lesz este. Így legalább hűvös van, egész nap, és nyitva van minden ablak, szóval higgye el, jár a levegő.
- Biztos hogy nincs nyitva az ablak, mert le van húzva a redőny.
- Elnézést, csak jobban tudom, hogy nyitva van-e az abalakom, mint ön, nem?
- De biztos, hogy nincs.
- Higgye el, az összes ablakom nyitva van, redőny mögött is jár a részek közt a levegő.
- De maga akkor se húzza fel a redőnyt éjjel! - mondta a nő, végtelen ciklusba kerülve.
- Nem persze, azért van, hogy le legyen húzva éjjel, nem?
- Nézze fiatalember. Engem nem érdekel, maga mit csinál a kriptájában, ha akar, szarjon a közepére. Engem nem érdekel. De azonnal húzza fel a redőnyt, megértette?
Rosszul tűröm, ha idióta emberek fenyegetnek.
- Nem fogom felhúzni a redőnyt éjszakára. Nem tudok aludni úgy.
- Jajj, jajj, fiatalember, hát ne nevettesse már ki magát! Addig hogy aludt, amíg nem volt redőnye, mi? - bamba vigyor ült ki a nő arcára.
- Volt sötétítőfüggönyöm... - a bamba vigyor lehervadt.
- Hát az nem számít. - vágta ki az adu-ászt. - Akkor is húzza fel azt a rohadt redőnyt éjszakára, mert nem tudunk aludni!
- Esetleg próbáljanak meg szellőztetni. Ha felhúzom, akkor én nem fogok tudni aludni...
- Maga egy bunkó egyetemista!
Na ez tényleg komoly érv volt.
- Megbocsásson, de nem vagyok egyetemista. Dolgozom.
- Hát nagyon helyes. Én is dolgoztam 40 évet, de ilyen bunkó egyetemistát még nem láttam! Húzza fel a redőnyt, mert fel fogom jelenteni!
- Hogy mi van? Feljelent?!
- De fel ám! - húzta fel az orrát fontoskodva.
- Asszonyom, jól értem, ön azért akar feljelenteni, mert éjjel, lehúzott redőny mögött alszom?
- Így van! - mondta! - Pontosan! Fel fogom magát ezért jelenteni! Ez egy közösség! Itt nem lehet ilyet csinálni! El fogom intézni magát, meglátja!
- Hmm, szóval feljelent.
- Fel! Maga egy bunkó egyetemista! Én próbáltam szépen beszélni magával! De ha magának ez kell, hát feljelentem!
- Asszonyom, a kora reggeli ordítozás nálam nem minősül szépen próbálkozásnak, de akkor majd én is így állok hozzá ezentúl. Viszont látásra! [Durván 20 perc késésben voltam már, és az agyam se bírta tovább.]
- Fel fogom jelenteni, meglátja! - kiabált utánam. - El fogom magát intézni! Maga bunkó egyetemista!
- Sok sikert a feljelentéshez, viszlát!
Lefele menet a 2. emeleten összefutottam Névnap bácsival. [Róla azt kell tudni, hogy minden reggel a folyosón mászkál, és beépytett funkcióként köszönés helyett közli, épp aznap milyen névnap van.]
- Ne törődjön velük, fiatalember! Idióta az összes! Idióták laknak ebben a házban! - kommentálta az eseményeket.
A ház elé érve felhívtam aput.
- Szia! A szomszéd fel fog jelenteni.
- Szia! Mit csináltál?
- Redőny mögött aludtam éjjel.
- Hogy mi?
- Feljelent, mert éjjel lehúzott redőny mögött alszom.
Apu kis nevetés után folytatta:
- Ilyen szerintem nincs.
- Szerintem se. Azért az ügyvédet kérdezd meg, legyen egy vidám napja.
Megkérdezte. Az ügyvédnek tényleg vidám napja lett. De cserébe ajánlott remek elmeorvosokat a szomszédok kezelésére :)
Anyu csak annyival kommentálta az eseményeket, hogy "majd amikor feljön, és beszél a szomszédokkal, ne foglalkozzak velük, idióták." Anyu általában hatásosan tud emberekel beszélni :) De erre nem került sor végül is, a szomszédokat azóta nem láttam. Lehet, elmentek a rendőrségre, és ott beutalták őket egy kis kezelésre. Minden esetre komolyan szeretném látni annak a rendőrnek az arcát, aki az alábbi párbeszédben fog szerepleni:
- Jó napot! Feljelentést szeretnék tenni!
- Jó napot! Hallgatom.
- A szomszédom éjjel lehúzott redőny mögött alszik, nem hajlandó felhúzni, és fűti a falamat!
Legyen ez a záró mondat ehhez a történethez :)
