vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

"Nézd..."

Műfaj: VersCimkék: remény, továbblépés, búcsú, vers

 

 

Nézd a kies partokon hogyan evickél a lélek,
kettőt keres egy helyett mintha tudná hová érhet
aztán botladozik egyedül a szemcsés homokot szórva
lüktető szívének dobbanásai rajzolódnak ki a porba
kézen fogva önmagával meneszti az élet
másik keze a semmibe lóg foyton kérve téged
dobbantsd át a létet egy másik dimenzióba
gyújts gyertyát a szemben lévő fogadóba
legyen fény mely a másik kezemet fogja
s bátorít hogy élhessek magányodtól kongva

De nyugodj meg a könnyek lassan porrá szállnak
szívdobbanásom fövenyén a múlttal eggyé válnak.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.