NOÉ AZ ARARÁTON
Dátum: 2008. december 28. 17:15Műfaj: SzakirodalomCimkék: isten, ararát, noé, biblia, bárka, kutató, környezet, állat, természet, jelenség, felfedezés, teória, földrajz, tudós, vita, özönvíz, vadmacska, kígyó, sárkány, középkor, johann jacob von parrot, james bryce, világ közepe, föld, misztikus, tisztel, maradvány, orosz, pilóta, cár, rejtély, érdekes |  |
Noé bárkájának maradványai még napjainkban is az Ararát hatalmas, örök hó borította, égbe törő ormán hevernek. Legalábbis a tudósok egy része szerint. (A tárgyban máig heves viták folynak.)
A csúcsot a XIX. századig senki nem próbálta meghódítani. Kedvüket szeghette nagymértékben az is, hogy a szerzetesek hite szerint Isten nem engedi, hogy bárki feljusson a "szent csúcsra",
Miért szent??? Mert az az a hegy, amely az özönvíz visszahúzódó áradatából először felbukkant, és ahol Noé biztonságban kiköthette bárkáját.
Fenséges Ararát
Az Aras folyó zord völgye fölé emelkedő fehér hó süveges fenséges Ararátot a környékén élők "a fájdalom hegyé"-nek, törökül Agri Daginak hívják. Valójában két csúcsa van, egymástól 11 km távolságban, köztük csipkézett gerinccel. A Nagy-Ararát, amely Törökország legmagasabb pontja, és a Kis-Ararát, amely 3925 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. Mindkettő vulkáni eredetű, és bár már egyik csúcson sincs nyoma kráternek, bazalt, illetve andezites láva és hamurétegekből állnak.
Kevés az élőlény
Az Ararát lejtői egyaránt kopárak, a magasabb részeken mindössze néhány nyírfa található rajta, lejjebb, 1500 és 3500 m között már dúsabb, de inkább csak legeltetésre alkalmas a növényzet. A múlt század elején James Morier angol diplomata erre élő medvékről, kisebb tigrisekről, hiúzokról és oroszlánokról számolt be. Nagy valószínűséggel vadmacska és kígyó is élt a középkorban a hegyen, innen eredhetnek a hegyet őrző sárkányokról szóló legendák. Valószínűleg ez utóbbiak táplálták a hitet, miszerint a csúcsot nem lehet megközelíteni.
Hódító kutatók
A rémisztő titokzatosságok, a hegymászás kockázatai, lavinaveszély, sűrű köd, sziklaomlások vagy az időjárás hirtelen, szeszélyes változásai, miatt az Ararátot csak 1829-ben hódították meg. Ekkor egy 37 éves német professzor, Johann Jacob von Parrot - igaz, csak harmadik próbálkozásra - feljutott a csúcsra. Teljesítményének emlékére fakeresztet állított fel a hegytetőn.
Aztán jöttek mások is, például 1876-ban James Bryce brit politikus és tudós. Amikor a hegy ormáról lepillantott a síkságra, azokra a vidékekre, amelyek felett évszázadokon át cárok, sahok és szultánok uralkodtak, megérintve a történelem szelétől, így kiáltott fel, "Ha valóban ez az a hely, ahol először vetette meg a lábát az ember a lakatlan földön, könnyen elképzelhetjük, hogy az emberek innen, ezekről a szent magasságokról indultak el mindenfelé, hogy benépesítsék a Földet... Csakis egy ilyen fenséges hely lehet a világ közepe…"
Bibliai és egyéb utalások
Az Ararát misztikus tisztelete a bibliai történeten alapul, Istent felháborította az emberek gonoszsága, és özönvizet bocsátott rájuk. Mindenkit eltörölt a föld színéről, csak az erényes Noét és családját kímélte meg, s az ő segítő közreműködésével minden állatból kettőt-kettőt, egy hímet és egy nőstényt. Mindahányan egy bárkában húzódtak meg, "A bárka pedig a hetedik hónapban, a hónak tizenhetedik napján, megfeneklett az Ararát hegyén" (lMóz 8,4). Amikor a vízözön visszahúzódott, valamennyien elhagyták a bárkát. A Biblia nem írja, hogy az ősi Ararát földjének melyik hegyén feneklett meg Noé bárkája. Ami különösen érdekessé teszi a történetet, hogy a kereszténység születését megelőzően már a mai Törökország keleti felében élő örmények és perzsák hagyománya szerint - mely szintén tartalmazza az özönvíz és a bárka sztoriját - egyértelműen az Agri Dagit jelöli meg a partraszállás helyeként. Az örmények szerint legelőször ők népesítették be a földet az özönvíz után A perzsák pedig éppen ezért az emberiség bölcsőjének nevezik az Ararát körüli vidéket.
A bárka nyomában
Már az i. e. V században lejegyezték, hogy látták a bárka maradványait a hegyen, a kaldeus (babilóniai) papok állítólag lekaparták a roncsokról az elszenesedett réteget. A középkori utazók szintén olyan mesékkel álltak elő, hogy a hegyen vannak a bárka maradványai. Maga Bryce is talált valamit, ami esetleg a bárkából maradhatott, "a lávatömbök között egy körülbelül 4 láb hosszú és 5 hüvelyk széles fadarabot, amelyet minden kétséget kizáróan emberi kéz alkotott…"
1916-ban egy orosz pilóta átrepült az Ararát felett és azt jelentette, hogy egy nagy hajó roncsait látja. A II. Miklós cár által a helyszínre küldött expedíció feljegyzéseinek és fényképeinek a bolsevik forradalom idején nyoma veszett…
A vita tehát tart. Ott a hajó, vagy sem? Így, vagy úgy, az Ararát vidéke mindenképpen figyelemre méltó....
Eddig 9 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Persepolis (#7004) | 2009. január 06. 09:23 |
Kedves Éva! Örömmel olvastam cikkedet, annál is inkább, mert én 2007-ben jártam az Ararátnál (és az Aras folyónál is), és valóban fenséges hely. Ugyan csak távolabbról láthattuk, minthogy úticélunk Irán volt, de mivel a hegy ott magasodik a három ország határán, meglehetősen jó képeket készíthettünk. Az egyik képeden látható kicsiny Akdamar szigeten (és az ott látható örmény kolostorban is) jártunk, bár arra nem emlékszem, hogy onnan látható lenne az Ararát, ez a kép tehát valószínűleg az Örmény-Toros csúcsait mutatja, egyébként nagyon szépek a képek (és irigyellek, hogy be tudsz illeszteni képeket, nekem ui. sajnos nem sikerül). Ami a tudományos részét illeti, bár vonzanak a történelmileg misztikus dolgok, és szeretném hinni, hogy megvannak a hajó roncsai, de nehezen hihető, hogy több ezer év után nem bomlottak volna le a szerves anyagok... köszönöm, hogy olvashattam cikkedet. | |
| |
2. Lovas Éva (#6921) | 2009. január 04. 15:01 |
KÖSZÖNÖM! | |
| |
3. Szabó Zoltán (#6917) | 2009. január 04. 13:02 |
Lebilincselő cikk.Gratulálok. | |
| |
4. Lovas Éva (#6833) | 2009. január 02. 17:26 |
Én is köszönöm az elismerő sorokat. | |
Válasz Artsard hozzászólására (#6752). |
|
5. Artsard (#6752) | 2008. december 30. 08:41 |
Szép munka. Hasznos és élvezetes olvasmány. Köszönöm | |
| |
6. Lovas Éva (#6740) | 2008. december 29. 22:53 |
SZUPEEER! Holnap keresem... :o) | |
| |
7. Lovas Éva (#6726) | 2008. december 29. 19:27 |
Köszönöm az elismerő szavakat. Látod, mondom én, hogy máig tart a vita, ott van, vagy sem?! :o) | |
Válasz Rézi hozzászólására (#6722). |
|
8. Lovas Éva (#6725) | 2008. december 29. 19:24 |
Köszönöm! Örülök, hogy szép emlékeket élesztettem föl! :o) Nincs kedved írni róla? | |
Válasz hozzászólására (#6707). |
|
9. Rézi (#6722) | 2008. december 29. 18:06 |
Mindenképpen figyelemreméltó írás és a képek is remekek,ám a bárka nem volt ott soha!Üdv,Rézi. | |
| |
