Nos igen
Dátum: 2010. június 15. 15:58Műfaj: PrózaCimkék: ez van-még mindíg gyötrődünk érzelmeink viharaiban |  |
Ebben talán nincs benne másoknak semmi sem,valakinek,valakiknek benne lehet minden..... Rövid és rohanó ez az élet...Nincs kedvem elveszni benne.Nincs kedvem kihagyni semmit sem...
Elmúlik szép lassan minden.
Elmúlik szép csendben mindenki.
Hangos és kimerítő az izgalom.
Annak minden vitájával,minden örömével,minden hátborzongató érzésével...
Minden nap teltház.
Minden nap elvesztegetett idő.
Fáj,hogy vagy.
Fáj,hogy nem vagy.
Jó ez így!
Nem jó ez így....
Csak mi ketten a nagy,jóllakott,aljas hold alatt.
Csak Mi.
És csak Én tudhatom.
Neked nem érhet ennyit!!!
Kettőnk vére válik eggyé a mezőn lefelé,hegyes kövek között,vajon mivé lettünk?
Mennem kell,bár haragszol....
DE Haragudj csak!
Az majd életben tart,a harag az,mi vigaszt ad Ma!
De mondtam már Neked Kedvesem!..:A nagy varázslónak senki sem varázsolhat!!!
Még Te sem...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketMég nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
