Nyuszónak
Dátum: 2009. március 21. 14:18Műfaj: VersCimkék: fájdalom, szeretni, félek |
Nem érdemlem a fényt, ami szemedben ragyog, ha rám nézel,
Nem érdemlek búcsúcsókot, amikor mész el,
Nem érdemlem a mosolyt, mi arcod legszebb virága,
Nem érdemlem, mert nem kérhetem hiába.
Akkor is adsz, amikor nem kérek,
De félek, elfogadni vétek.
Mert amit én adhatok, ugyan őszinte,
De félek, nem ezt várnád cserébe.
Hazudtam, beismerem, átvertelek,
Hazudtam, de magamnak is, nemcsak neked.
S ami az egészben a legfájdalmasabb,
Az hogy nem volt hozzám még így se rossz szavad.
Fájt rájönni, milyen jólelkű vagy,
Fájt, mert tőlem is a rosszat kaptad.
S ha a szívnek csak úgy parancsolni lehetne,
Az enyém már rég téged szeretne.
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.