Önkínzás mesterfokon hajnalban

Szerző: ArtsardDátum: 2010. július 19. 04:55

Most leültem ide, hogy írjak.

De nem jut eszembe semmi.

Már évek óta csak hívlak.

Már évek óta csak ennyi.

Már nem töprengek a múlton,

És a jövő sem érdekel.

Csak megyek tovább az úton.

A szobában anyám énekel.

És táncolnak már a párok,

Nézem őket fáradtan,

És arra gondolok: várok

arra, ki még ártatlan,

de nem létezik, mert álmomban megöltem.

Én... most lenyűgöz a bűntudat:

Mérhetetlen önsajnálat ez.

Van valaki, aki ott bent kutat,

mert kíváncsi, és felfedez,

mint egy lakatlan szigetet

az ócska kalandor,

kinek lelkében ott szolgál

az ősi szerelem...

és néha tényleg azt hiszem,

hogy nincs más valóság,

csak a belső lényem

felé megtett távolság.

Évek óta lépkedek és izzadok.

Alattam pusztul a végtelen.

Fiatal vagyok és lázadok,

de olykor nagyon buta és védtelen.

Szolgálatára készen állok hölgyem!

Tegyen velem, mit jónak lát.

Gondoljon rám sokat, könnyen!

Úgyis elpusztít a "csúf világ".

Eddig 7 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Lucia (#22326)	2010. november 18. 23:46
Merre jársz Arts?:))


2. Artsard (#20945)	2010. július 20. 23:00
Nem gyűjtögetek! Könyvem van elég.
Válasz Lucia hozzászólására (#20944).

3. Lucia (#20944)	2010. július 20. 21:46
A könyv gyűjtögetés mára már bulinak öltözött?:)) Egyébként aki telhetetlen annak a sok is kevés... tehát bátran "írj":)


4. Artsard (#20938)	2010. július 20. 17:08
Még gondolkodom Kedves Messa! Félek, hogy kezdek sok lenni. :D
Válasz Lucia hozzászólására (#20924).

5. Artsard (#20937)	2010. július 20. 17:07
Ááááá - tényleg olyan, mint egy dal... de mindenkinek jobb, ha nem adom elő... :)))
Válasz Unole Lozen hozzászólására (#20918).


6. Lucia (#20924)	2010. július 20. 01:23
Igenis, mindent értettem!:)) Kedves Artsard lehetne még???


7. Unole Lozen (#20918)	2010. július 19. 22:19
Tetszik, bár ez inkább egy jobbfajta dalszöveg, mint egy vers. Reggelihez pont jó.DD