Őszidőben

Szerző: Sonkoly ÉvaDátum: 2008. október 13. 11:20

A ragyogó őszi nap

arany bűvkörében élek.

Köröttem táncolnak a fények.

Hittem, hogy minden sugár

belőlem árad,

pedig csak tükre az arany nap

örök sugarának...

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Sonkoly Éva (#4867)	2008. október 18. 18:14
Köszönöm a sok olvasást ! Válaszom versben találod, kicsit tréfás, de igaz minden sora. Nagyon szeretek élni, játszani, napsugárral,mással ( a tisztesség határain belül !) Próbálok (rá) világítani arra ami fontos. Üdvözlettel:Éva
Válasz Veronai hozzászólására (#4850).

2. Veronai (#4850)	2008. október 17. 22:44
Az impresszionizmus ne továbbja! Kb. tízszer olvastam el, hogy jól értsem, mert elösször nem azt értettem, de megértettem. Megengeded, hogy kielemezzem? A vers címe, egy múlóban, tehát idős korában lévő emberre utal. (Természetesen ez a vers elolvasása után derül ki.) Színekkel telien fested le lelked. Reménység fakad belőled, pusztán abból, hogy az őszi nap testeden táncol. Nem bújsz el valójában semmi elől sem. Az a fény mi belülről árad, azt a napnak tulajdonítod. Nem hiszel önmagadban, ezért csak kivetítés az "örök sugárnak", pedig - ezt Én teszem hozzá: Világíthatsz! Világos! Mint a Nap! Üdvözlettel: Veronai


3. Sonkoly Éva (#4733)	2008. október 14. 20:05
Rézi! Köszönöm, hogy olvasol, s így látod a dolgokat. Üdv! Éva
Válasz Rézi hozzászólására (#4719).

4. Rézi (#4719)	2008. október 14. 12:33
Mint mindig,ez is tetszik,..tömör de minden benne van.....!Gratulálok,Rézi.


5. Sonkoly Éva (#4718)	2008. október 14. 10:44
Mindent köszönök drága Jana!
Válasz R. Jana hozzászólására (#4709).