Pár őszinte szó

Szerző: denketDátum: 2011. április 23. 17:28

Műfaj: VersCimkék: oszinteseg, baratsag, nyugalom, uj kezdet

Pár őszinte szó

Lehet nem vagyok született poéta,
de álmaim vannak… voltak is néha.

Tengerpartot álmodtam, hol egymagam
álltam, és fenn a nap lomhán elhaladt:
már a láthatáron ereszkedett alá;
nesztelen kezdett apadni a dagály.
Csöndben értek a hullámok partot,
csöndben követte a fény a napot -
narancs-vörös köpönyeg. Az égboltra
vonult a hold és a csillaghorda -
idill volna e napnyugta, és képe
bárcsak megmaradna pár tucat évre…

Álomszép, mégis ránézek a holdra
- mikor képzeletem tiporták a porba -
és fáj az emlék, mi való volt nemrég…

Óhaj két hullócsillag után a csóva,
amik csak suhantak; nem voltak valósak…
- gyorsan jött két barát, gyorsan ment szeretet -
Tépő fájdalom - szaggatja a hegeket
szívemben; tépve szól: „Kísértek… itt vagyok!”
Így bánt… viszont Ti, fényes kis csillagok,
Ti lehet ott vagytok messze, kissé távol,
de egy sincs, ki elhagy - soha el nem pártol;
mind mellettem marad, legyek bárki-bárhol:
mikor éjszaka részegen a buszt várom,
tán mikor elzavar otthonról a párom,
mikor oltár előtt Rajta van a fátyol…
- magam elé nézek, előttem az álom…