Phoebejárat

Szerző: sziromDátum: 2010. február 15. 06:32

Műfaj: VersCimkék: magány

Mire leírnám, már nem Az vagyok, aki voltam, mikor ezt az egészet jól kigondoltam Mégis mindig magamba botoltam... * Ha nem jössz, hát megszüntetem magam, ami ezelőtt volt, Azért kár élni. Sok ócska lom... késő lecserélni? Ha nem jössz, hát megszüntetem magam. Ha nem jössz, hát megszüntetem magam, Mostanában úgyis kihagy az agyam. Lehet, már el is felejtett remélni. Ha nem jössz, hát megszüntetem magam. Ami hátra van még, csak papírmunka, hogy ne akadjon senki a nyomunkra, ha egyszer végre elindulok innen, a Holdra ne kelljen majd a tartozást vinnem. * A cserepeken ült reggel, az ötödik emelet felett. A kéménybe karolt a köd; hajnali álmokon nyirkos ékezet. S odalenn, a házban egy szék gondolkodott: "Hmm... Vajon hány Hold a Föld?" Nem tudhatja..., mégis reájuk szór ezer csillagot. /37 634 538 763668 ;-) / vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.