Pokhalo

Szerző: TMTDátum: 2008. november 18. 12:44

Mint ablakom elott,a kifeszitett pokhalo,

Benne a kover jol megtermett pok.

Ugy varom,en is aldozatom,

Akinek meg fogalma sincs...

(es nem is volt)

Mennyire ehes vagyok,milyenek terveim.

A halo szele megremeg..

Lecsapva ,hosszu vegtagjaimmal.

Beled fecskendezem nedvemet.

Konnyen feladod,nem kuzdessz sokaig.

Tudod,hogy minel tobbet mozogsz annal hamarabb.

Radtekeredik a halo es beloled..

Semmi,semmi nem marad...

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. Rézi (#5694)	2008. november 18. 21:31
Jó,hát biztos keresztes.Grat,Rézi.


2. Veronai (#5677)	2008. november 18. 18:01
Szóval az életképekben is jó vagy. Tudod, szerintem egy versben az a jó, ha tömör és frappáns. A végében, meg ott van egy "poén". Ez az! Gratulálok! Veronai