Röpke emlékkép

Szerző: LoncsiDátum: 2008. június 22. 13:15

Műfaj: PrózaCimkék: éjjel, árnyak, szerelem, régi, emlék, mosoly

Első, gyermekkori szerelmemre való apró emlékezés, hisz akkor érezhettem először, hogy nő vagyok, Ő tett olyanná, amilyen értékeket most hordozok, s hiszem, visszafele is igaz mindez :).

Mindig megfogadom,hogy nem írok, hisz tudod, de aztán elgyengülök, mert jó gondolni Rád, s hiszem, hogy Neked is, ha így teszek.
Pár napja egy idegen ágyban feküdtem, fejem felett az éjben nyújtózkodó fák neszeltek, s keresve helyem egy régi emlék talált rám.
Ahogy néztem a fények játszadozását a falakon, éreztem orrombam a szobád illatát, ujjaim között hajad erősségét, s az üres fekhelyen, mellettem, tested hiányát.
Egyszer aludhattam ott, s mintha tudtam volna, belém ivódott alvó- szigeted minden pici szeglete, s az árnyak bújócskája Veled, Te legnagyobb árnyék.

Hiányzol :).

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.