Sóhaj az éjszakában...
Dátum: 2008. május 05. 22:51Műfaj: VersCimkék: ajkad, magányod, pilláid, párnád, mámorító, hajlatod, öled |
Pilláid ívén táncol a fény,
szemed tüze lassan alél,
néha egy szikra még ki ki gyúl,
magányod mély mint egy kút.
Selymes ajkad néha piheg,
szomját nem oltja rég senki sem,
este párnád kemény s hideg,
nem osztja már veled senki meg.
Ha eljön az éj a mámorító,
neked minden csak illúzió,
nem várnak karok és suttógás,
üres a lelked s üres szobád.
Nem becézik melled lágy kezek,
csókokkal nem lepik szép testedet,
nincs ki simítsa lágy hajlatod,
egyedül kong bús sóhajod.
Tested ellepi vágy és kín,
lepedőd nyírkos mint a sír,
bársonyos öled izzik mint a tűz,
panaszos hangod lassan elül,
Nem kérsz sokat,csak szeressenek,
ringassák álomba a lelkedet,
pulzál még benned a szenvedély,
némán rebeg ajkad,jöjj légy enyém.
208.05.05. Rézi.