vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Syrano levele Roxannak

Műfaj: VersCimkék: viszonzatlanság, szerelem, vágyódás, érzelem, keresztút, veronai, vers, szárnyalás, döntés

Syrano levele Roxannak

 

 
Mondanék ezer bókot és nem lehet.

Adnék ezer csókot, de nincs kinek.

Nem tudok semmit és annyit még is,

hogy fájjon a tehetetlenség, bár látom másképp is lehetne.

 

Hiába fújunk hajónkban ülve saját vitorlánkba,

a szélcsendben egy tapottat sem haladunk előre.

Evezni kéne, de merre, ha a köd is ránk száll,

nincs fény és nincs fuvallat, mely irányt adhat.

 

Szeretnék könnyedén siklani, a hullámokat szelve,

viharban küzdeni, elemekkel csatázva

értelmét keresni ennek a találkozásnak,

hogy kikötőt leljek a biztonságnak.

 

Lesz még másképp, semmi sem állandó….

és még vigasztalhatnám magam,

de kinőttem az önsajnálat frázisokkal teli

vigasztalásaiból.

 

Fejben játszák ezt a futamot

és a nyerő irányt mindig az hozza meg

Ki tudja Kinek fontos a részvétel.

Dönteni mindig csak egy irányba lehet.

vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 5 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Veronai   (#7749)

2009. február 16. 23:09

Fontos! Sokan leragadnak a rímeknél, mikor a lényag a versben van. Nincs elrejtve semmi sem, csak a sorok közt olvasva is látni lehet, hogy mi a lényeg. Szeretni valakit, kit nem érhetsz el, nem baj. Tovább kell lépned.........

Válasz Marie Cruz hozzászólására (#7746).

 


2. Marie Cruz   (#7746)

2009. február 16. 15:23

Nem a sorokat, a vers szakokat olvasva,ez fontos!

 


3. Marie Cruz   (#7745)

2009. február 16. 15:22

Szia Veronai! Érdekes ez a vers, mint a legtöbb versed,de ez a versed vissza felé olvasva is értelmes. Nagyon tetszik

 


4. Veronai   (#5514)

2008. november 10. 22:42

Köszönöm, hogy olvasod. Ezt a verset több, mint 5 éve írtam, egy teljesen reménytelen szerelem feldolgozása végett és mindíg azt mondtam magamban, hogy van, igen is van ezután is élet. Tudod vannak, akik támadnak, hogy a nyitott ablakból, pofont kapott. Így jártam én is! Nem egyszer, de akkor is hittem, hogy tovább kell lépnem, mert létezik az, mit megálmodtam és nem adtam fel. Majdnem 4 évnek kellett eltelnie. Nekem hiába mondja valaki, hogy egy éve szenved. Úgy látszik, hogy még nem szenvedett eleget, hogy megtanulja, mit kell cselekednie és mire figyeljen oda. A sors nincs megírva! Csak ha elkönyveled magadat a fejedben!

Válasz TMT hozzászólására (#5436).

 


5. TMT   (#5436)

2008. november 08. 12:06

Hello Veronai! Szep lassan olvasgatom a muveidet...Mindig idohianyban szenvedek,de olvasom oket...Termekeny vagy...Gratulalok hozzajuk!Tana