"szavak" visszhangja

Szerző: idegenDátum: 2011. március 24. 23:01

Műfaj: VersCimkék: én csak égek, lelketlen harang visszhangjaként

"olvadok vagy fagyok

rám leheltek, és nem tudom ,
olvadok-e vagy fagyok,
vihar volt, és nem tudom ,
megtartanak -e a habok,
sok mindent már megalkottam,
mégsem tudom ki vagyok ,
egy széken ülök egyedül,
és most is tovább hasadok .
fogyó holddal telő időm
a szél majd elém rúgja,
megkongatja bennem hangját
lelketlen harangja."

Égek vagy porladok

Megérintett, s felkapott,
égig emelt, s eldobott,
megmutatta a napot,
mint kihunyt, dermedt csillagot.
Maradandót nem alkottam,
teli torokból hallgatok,
kápráztató félhomálytól
hasadt tegnapot foltozok.
Időm akár a gyertya lángja,
szél ha éri, fellobog,
porrá omlott lélekharangom
visszhangja régen megkopott…

vissza a főoldalra ajánlom ezt a cikket

Eddig 2 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.

1. idegen (#23352)	2011. március 27. 19:26
Köszönöm./ Számomra megtiszteltetés és külön öröm /hogy neked is tetszik a játék,/ ez nem várt ajándék./ ...(Már moderálás alatt.)
Válasz bobita hozzászólására (#23348).

2. bobita (#23348)	2011. március 27. 09:08
szia kedves idegen! en ezidaig nem tudtam,nem tapasztaltam meg meg, hogy tud ket ismeretlen lelek ennyire szepen egymasnak versekben rimelni . nagyon szeretnem,ha elsö szülöttünket hamarosan követne a masodik. olyan szep a vajudas :) veled idegen! üdv,bobita