Szegény okosoknak és boldogtalan butáknak
Dátum: 2009. január 02. 22:49Műfaj: SzakirodalomCimkék: okos, buta, szerelem, remény, hit, veronai, akarat, cél, szeretet |  |
Vannak, akik azt hiszik, hogy bántással el lehet érni azt, amit szeretettel könnyebb. Nekik üzenem, hogy a szeretet előrébb való, mint a gyűlölet és engem nem téveszthet meg.
Mindíg arról szól a dolog, hogy senkinek se legyen jó!
Hát pedig ennek vége!
A butáknak befellegzett.
Volt ez már így, de most is így fog történni.
Az okosok csak abban különböznek a butáktól, hogy nincs szándékukban ártani másnak és ez épp
elég ahhoz, hogy kiderüljön, hogy ki milyen csapatban játszik.
A butáknak befellegzett.
Vége.
Volt, nincs, de lelküknek annyi.
Hisz megtanulhatták volna,
mi oly egyszerű, hogy
bántani,
nem célszerű,
mert nem azért élünk,
hogy úgy tiporjuk a másikat,
hogy közben nem fogadjuk el
a nyújtott jobb kezet..
kb... ennyi... veronai...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikketEddig 6 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Zseva (#30188) | 2015. február 09. 12:03 |
Sokan nem tudják ezt. Látszólag el is érik a céljukat az okosok, hogy elbizonytalanítsák a bátortalant. Nem nevezném őket butának, legfeljebb nincs elég eszköz a kezükben, hogy ezt az értésükre adják. Szegény okosok minden eszközt bevetnek és ettől lennének boldogok? Szerintem inkább sajnálatra méltók. Nem kell szeretni, de hagyni kell másokat is érvényesülni... | |
| |
2. Veronai (#6998) | 2009. január 05. 22:51 |
Mindent értek! Köszönöm. :-D | |
Válasz Lovas Éva hozzászólására (#6997). |
|
3. Lovas Éva (#6997) | 2009. január 05. 22:49 |
A vége lemaradt, tán kevés volt a karakter: Bátortalan abszolút nem vagyok! :o) | |
Válasz Veronai hozzászólására (#6985). |
|
4. Lovas Éva (#6996) | 2009. január 05. 22:48 |
Ha már választani kell, akkor "TÉNYLEG" de mégsem az fejezi ki, amit gondolok, mert a tényleg, az a hoppá, most ébredtem rá, milyen igazad van! Én viszont régen így gondolom. Főleg a vége fejezi ki az életfilozofiámat: bántani, nem célszerű, mert nem azért élünk, hogy úgy tiporjuk a másikat, hogy közben nem fogadjuk el a nyújtott jobb kezet... A "ne árts" elve régóta az enyém, és tudom, hogy megértéssel, toleranciával lehet csak elintézni , jobbá tenni dolgokat, nem másokat letiporva érvényesülni. A bevezőben írtak is lehetnének az én szavaim: a "szeretet előrébb való, mint a gyűlölet" Naná! A szeretet pozitív, a gyűlölet negatív. Mindkettő magát gerjeszti. A gyűlölet gyűlöletet szül. Pedig gyűlölni kb egy dolgot szabadna: a gyűlöletet... :o) Kissé elbizonytalanodtam most, mert számomra, és úgy gondolom, nem csak számomra ez eléggé egyértelmű írás, mi az, amit esetléeg nem lehetne érteni, csak érezni b | |
Válasz Veronai hozzászólására (#6985). |
|
5. Veronai (#6985) | 2009. január 05. 22:03 |
Tudod Éva, oly érdekes a dolog. Válaszod bíztató, egyben elgondolkodtató. Mi az, hogy: " egyetértek!" Két alapvető lehetőség van ebben benne. Az egyik bátran és tömören mondja azt nekem, hogy "TÉNYLEG!". A másik, viszont bátortalan, csak érzi lényegét, és tán nem tudja, hogy miért van így, de felvállalja. Mond kérlek el: Te melyik vagy? Üdvözlettel: Veronai | |
Válasz Lovas Éva hozzászólására (#6924). |
|
6. Lovas Éva (#6924) | 2009. január 04. 15:06 |
Egyetértek! :o) | |
| |
