Szombat

Szerző: SzatDátum: 2009. január 12. 12:51

Műfaj: VersCimkék: 2006

Egyedül alszom el,
Felriadok akárhányszor liftajtó csapódik,
Hosszú útra megyek,
Várom, hogy jöjj, az ember csak kínlódik.
Betoppansz szívembe
láng ébred;
fellobban takaró,
egymásba kulcsolva, szeretve…
simogatni sok éjszakán át
ölelve, végigcsókolni hátát,
hallgatni szíve dorombolását.
Isteni zene számomra,
Beköltözik álmomba,
Édesen kényeztet, altat
Szívem nem nyugodhat.
Eljön a reggel, órára ébredek fel
Nézem a tükröt, megannyi kérdés öregít ott.
Elviselni és szeretni, miért nem fér belém?
Szerelmem minden pillanatban süvít Feléd.
Ha az ember csak távolról tisztelhet
Akkor egyedül ébredek fel!