Születésnap...

Szerző: Kardos GyőzőDátum: 2008. május 17. 06:27

Műfaj: VersCimkék: születésnap, kérdések, miértek

Születésnap...

Ma lettem ötvennégy éves.
Rémes! - megél az ember fia
Ennyit! - És még mennyit?
Mikor bűneimnek se szeri - se száma,
Mégis elhoztál - e világra Uram!
A kérdésem annyi meg annyi,
És feleletet akarok rá kapni!
Mi végre kaptam ennyi évet?
Szereted a szélsőséget?
Holott nálamnál jobb,
Kivel egyívású voltam,
Már rég ott fekszik holtan!
Ő miért csak harmincegyet kapott?
Ha emlékezetem nem csal
Ő nem csalt, hazudott, lopott.
Csak mondj rá egy okot!
Én, miért kaptam ennyi évet?
Talán amit belém vetettél, megérett?
Igen! Mondta az Úr. - Egy nagy pofon után.
Ott álltam, s csak néztem bután,
Mit az élet adott, de nyomot is hagyott!
Újjá születtem! - Magam is észre vettem,
Valami megváltozott bennem.
Bölcsebb lettem? - Ki tudja? - Ő igen!
Hiszen Ő vetette el a magot.
Bőr ruhában egy embert, egy rabot.
Ő tudta, hogy későérő vagyok,
Mégis - e bolond világra hozott.
A belém vetett mag lassan érlelte,
Hozta a gyümölcsöt, pedig
Lelkem egyfolytában üvöltött,
Mikor valami rosszat tettem, ellenkeztem.
Ő vele! - Ki a mindenség feje!
Ma már, számomra Ő a villa, és Ő a kanál,
Amivel az igazságot eszem,
S nem csak ezt teszem, abból másnak is adok,
Hogy születésnapok alkalmából, mindenki,
Levethesse a bőr ruhát, és a benne élő rabot.

2006. január. 6.