Születésnapodra

Szerző: LouiSeDátum: 2008. június 08. 19:45

Műfaj: VersCimkék: józsef, attila

Ma hallgatnak a tollak.
Csak nullák robotolnak,
Meg egyek, néha semmi
Órajel ütemzi’

Más korban is voltak,
Írtak, robotoltak,
Egyesek mint nullák
Mások tudakolták:

Miért hallgatnak a tollak?
Mert zsidóink dobolnak?
Vagy nácinak becézett
Utcai vitézek
Ámítják a népet, meg magukat
Ha szépek - a ruhák, a sorukban
Sokféle okos van…

Attila, ki hun se,
Se más se volt, erre
Megszólítom: Testvér
Amerről te jöttél
Meg amit ott magaddal
Hoztál, most tapasztalj -
Csak írtad, mert tudtad,
Hogy annyira beloptad
Magadba a verset, hogy
Megfojtott, elejtett
Dárdájára tűzött,
Majd korán az odaát
Bal partjára küldött,
De onnan, a széléről
Ints le, mert népéről
Nincs király ki mondana
Jó szót már, egymaga
Maradt itt, párezer’
Jó magyar, bajt kever
Mint sokszor a múltban is
Hadba ment, mint te is
De vesztettél, barátom
Hős lettél, belátom
Másoknak hőse ám!
Tenmagad’ odaát
Leltél királyságra
Mi meg itt világra
Hozunk néhány lelket
Osztozunk majd, kellhet
A részünk is másnak
Ezt hívják családnak…

Ez van ma, testvérem
Ennyi valót hoztam,
Születésnapodra
Csak Híreket mondtam.