Szürke felhő
Dátum: 2008. november 11. 01:02Műfaj: VersCimkék: vers, versek, akarat, cél, érzés, filozófia, világ |  |
Szürke felhő
Szürke felhők úsznak az égen
s kezdődik a mese
eféleképpen:
Hol volt
mormolt
hol nem volt
egyszer,
közli a tinta mit
nem fog a vegyszer.
Egyszer volt
régen
egy elmúlt
évben
valahol távol
egy ősi mesében.
Még nem meséltem
s nem is fogom
(ezt ne vedd zokon)
soha
noha
erre semmi okom,
de azért se!
A mesém
csak az értse,
ki méltó erre
a tiszteletre.
S olyan nincs
e földön,
s annyi kincs
se létezik
bárhonnan is érkezik
hogy engem
szóra bírjon
tollam akár
csak egy sort is írjon
ha nem akarom
hogy egyetlen mondatom
is elhangozzék.
De látod veled
kivételt teszek.
Halld hát a dalt
mit elszavalt
régen ő.
Egyre nő
Zeusz haragja
s az ambróziát
ezer darabra
dühében
harapja
s szól
éppen
eképpen:
Ott lent
te szemtelen,
szembe mersz
szegülni velem,
te korcs figura,
én minden
isten ura
vagyok,
s ha haragra
kapok,
meglásd magad
s mi még maradt
belőled!
Mért lázadsz hát
sorsod ellen?
Nincsen benned
annyi jellem,
hogy belenyugodj?
Ne háborogj!
Éld tovább életed.
Hiába képzeled,
bármit is kaphatsz tőlem.
Ha lázadsz,
csak rossz lehet
mi veled
történni fog.
De hiába volt
az isteni szó,
csak ment tovább
az örök lázadó.
Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.
1. Rézi (#5556) | 2008. november 12. 20:12 |
Nagyon jó,tetszik!Grat,Rézi. | |
| |
