vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Szürreál

Műfaj: VersCimkék: szürreál

A gondok súlya alatt, megrepedt a hétköznap,
az évek súlya alatt, ki gyenge vért köp majd,
egy hang az égből hajt, ó bárcsak szünne már,
látom mit látok, az élet szürreál.

A vénám tűre vár, míg vágyam ver félholtra,
hiába nézek fel, az ólomszürke égboltra.
Köd ül a rég múltra, míg ultizok a halállal
a szobám sarkában ülve, füstölgő magánnyal

Már nem ragad magával a zene, ne is halljam,
már nem játszik az aggyal, fémes ízű minden dallam.
Mi éltet csak egy angyal, ki odébb él pár fényévvel,
s tisztává fest majd, síron túli fényével...
vissza a főoldalraajánlom ezt a cikket

Eddig 1 hozzászólás érkezett.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.


1. Lonka   (#7493)

2009. január 23. 19:12

Tetszik. Ez jutott róla eszembe: "Tudom mit eszem. Azt nem tudom mit csinálok." (Dalí) "A vénám tűre vár" kép nem semmi...... grat

 


Szavazás

Beérkezett szavazatok száma erre a cikkre: 1 db

A szavazatok átlaga: 5

Ha belépsz, tudsz szavazni.