Tölgyek és gazok.
Dátum: 2009. április 30. 05:57Műfaj: VersCimkék: tölgyek, gazok, haza, szeretet |
Bár,csak egy kicsi fogaskerék,
Dolgom teszem mint a gazok,
De lelkem s kezem hófehér.
Én, Attila földjén születtem
Őseim is,a nagy karéjon belül,
A dal,néha jajszó a fülemnek,
S ilyenkor reszketve nyüszítek cefetül.
Nekünk ősi jusson miénk.e föld,
Elődeink teste részünké vált,
Mi olyanok vagyunk mint a tölgy,
Itt gyökeret eresztettünk ez,ez a Hazánk.
De hullott a vér,Magyarok vére,
Nagyságunktól féltek,hát ezért.
Míg a Ház magjának nem lett vége,
Egységünk törhetetlen volt, és a nép.
Mint a szikla mi dacol az idővel
Mi is lassan,lassan de porladunk,
A Turáni átok,még nincs szűnőben,
Ám az Úrhoz nem jut el jajszavunk.
Nyakunkon ültek, ülnek s vág a járom,
És a féreg,belűről emészt minket fel,
A konc zsugorodik,majdnem lerágott,
De ebben a harcban nem bukhatunk el.
Az egésznek parányi része vagyok
De,belőlem van még ilyen millió,
A Kárpátok felett köröznek a sasok
Csőrükben olajág,Jövendölték a tudók!
2009.04.15. Rézi.
Még nem érkezett hozzászólás.
Új írásához regisztrálj, vagy lépj be a jobb oldalon.